Varsó három repülőgéppel menekít ki mintegy száz embert Kabulból

Varsó három repülőgéppel menekít ki mintegy száz embert Kabulból

Két lengyel katonai repülőgép úton van, a harmadik pedig rövidesen elindul Kabulba, hogy kimenekítsen mintegy száz embert – zömében afgánt -, aki korábban együttműködött a lengyel katonai, illetve diplomáciai misszióval – közölte kedd reggel a varsói kormányfői hivatal vezetője.

Michal Dworczyk a Polsat News Lengyel kereskedelmi hírtelevízióban elmondta: az evakuáció egyes, Afganisztánban tartózkodó lengyeleket is érint. A végleges utaslista a helyszíni helyzettől függ, amely dinamikus, a menekülőknek önállóan kell eljutniuk a kabuli repülőtérre – jegyezte meg Dworczyk.


    Megerősítette: Mateusz Morawiecki miniszterelnök döntésével összhangban szükség esetén megnövelik az evakuációs műveletben bevetett eszközöket úgy, hogy minden, a lengyel katonákat és diplomatákat korábban támogató afgán elhagyhassa az országot.


    Morawiecki vasárnap jelentette be, hogy Varsó humanitárius vízumot ad 45 afgán személynek és családtagjaiknak, akik például tolmácsként vagy helyi kísérőként együttműködtek Lengyelországgal és az Európai Unió kabuli képviseletével. A lengyel elnöki hivatal kötelékében működő nemzetbiztonsági iroda főnöke, Pawel Soloch később elmondta: minden jel arra vall, hogy a Morawiecki által bejelentettnél több vízumot is kiállítanak.


    A hét végén a tálib lázadók harc nélkül behatoltak az afgán fővárosba, Kabulba, és elfoglalták a kormányerők által elhagyott kormányzati intézményeket. Asraf Gáni afgán elnök elmenekült az országból, a tálibok pedig a főváros teljes területét ellenőrzésük alá vonták.

A háborúnak vége Afganisztánban, az uralom típusa és a rendszer formája hamarosan tisztázódik – jelentette ki a tálibok politikai irodájának szóvivője vasárnap az al-Dzsazíra katari székhelyű tévének nyilatkozva. Közben több, mint 60 ország képviselői szólították fel a tálib vezetést az önuralomra és arra, hogy meg kell engedniük a saját állampolgáraiknak, illetve az afgánoknak, hogy el tudjanak menekülni.

A Reuters kaotikus jelenetekről számolt be a kabuli nemzetközi reptéren, ahonnan katonai gépekkel próbálják a nyugati hatalmak menekíteni az embereket, de afgán harcosok igyekeznek ezt akadályozni. Ezzel együtt a tálibok azt hangsúlyozzák, hogy a normális élethez visszatérést garantálják és nem akarnak riadalmat kelteni az emberekben.

Afgán menekülők akarnak felszálni au US Air Force egyik gépére Kabulban

  Az elnök hétfőn, a Fehér Házban tartott beszédében úgy fogalmazott , “Határozottan kiállok a döntésem mellett. Húsz év alatt a saját káromon megtanultam, hogy soha nem volt megfelelő az alkalom az amerikai csapatok kivonására”.
    Biden azt mondta: azzal a választással kellett szembenéznie, hogy tartja magát az előző adminisztráció által megkötött megállapodáshoz, vagy további több ezer katonát küld Afganisztánba a háború “harmadik évtizedét” megkezdve.
    Az elnök hozzátette: nem fogja megismételni a múlt hibáit és nem bánta meg a döntését. Biden azt mondta: inkább elfogadja a kritikákat, mintsem egy következő elnökre bízza a döntést. Az afganisztáni kivonulásról szóló döntés “Amerika szempontjából helyes volt” – mondta.


    Biden elismerte azonban, hogy az afganisztáni polgári kormány összeomlása gyorsabban bontakozott ki, mint amire számítottak. “Tisztán láttuk a kockázatokat, minden esetre felkészültünk, de mindig megígértem az amerikai népnek, hogy egyenes leszek. Az az igazság, hogy ez (az afganisztáni kormányzat összeomlása) gyorsabban alakult ki, mint amire számítottunk”

– fogalmazott.
    Beszédében egyértelműen az afgán vezetőkre hárította a Kabul bukása miatti felelősséget, mondván, “az afgán politikai vezetők feladták és elmenekültek az országból”. Az amerikai elnök felvetette az afgán hadsereg felelősségét is, akik – mint fogalmazott – “összeomlottak, néha anélkül, hogy megpróbáltak volna harcolni.”
    “Az amerikai csapatok nem tudnak, és nem is szabad harcolniuk, illetve meghalniuk egy olyan háborúban, amelyet az afgán erők nem hajlandóak megvívni magukért” – tette hozzá.


    Kifejtette, emlékeztetni akarja az országot arra, mi vezetett idáig és mi az amerikaiak érdeke Afganisztánnal kapcsolatban. Kiemelte, hogy csaknem 20 évvel ezelőtt azzal az “egyértelmű céllal” indultak Afganisztánba, hogy kézre kerítsék azokat, akik felelősek a 2001. szeptember 11-i terrortámadásért. “Soha nem adtuk fel a vadászatot Oszama bin Ladenre, és el is kaptuk. Ez egy évtizeddel ezelőtt történt. Afganisztáni küldetésünknek soha nem kellett volna nemzetépítésről szólnia. Az egyetlen alapvető nemzeti érdekünk Afganisztánnal kapcsolatban ma is az, ami mindig is volt, az amerikai hazát érő terrortámadások megakadályozása” – fogalmazott.


    Biden arról is beszélt, hogy amennyiben a tálibok megtámadják az amerikai csapatokat, miközben a kiürítéssel kapcsolatos műveleteket hajtják végre, akkor az “amerikai fellépés gyors, a válasz pedig erőteljes lesz”. “Szükség esetén pusztító erővel védjük meg az embereinket” – hangsúlyozta az elnök.


Minket az ön véleménye is érdekel