Amerikai, brit és ausztrál miniszterek a Facebook-üzenetek titkosítása ellen

Az amerikai igazságügyi tárca hozzáférést sürget a rendőrség számára a Facebook-felhasználók titkosított üzeneteihez – értesült az amerikai sajtó csütörtökön.

Az amerikai kormányzati szándékot az Egyesült Királyság és Ausztrália is támogatja. A Buzzfeed című portál információi szerint William Barr igazságügyi miniszter Kevin McAleenan ügyvezető belbiztonsági miniszterrel, valamint Priti Patel brit belügyminiszterrel és Peter Dutton ausztrál belügyminiszterrel közös, nyílt levélben terjeszti elő a kérést Mark Zuckerbergnek, a Facebook elnök-vezérigazgatójának napokon belül.
A levél tartalma kiszivárgott az amerikai sajtóhoz, mások mellett például az AP amerikai hírügynökséghez is.

“Nem engedhető meg, hogy vállalatok előre megfontoltan megalkossák a maguk információs rendszerét, kizárva belőle a tartalmakhoz történő bármiféle hozzáférési lehetőséget, megakadályozva még a legkomolyabb bűncselekmények nyomozását is”

– fogalmaznak a levélben a miniszterek. Egyben sürgetik Zuckerberget, hogy az üzenetek titkosítását a Whatsapp után ne terjessze ki a Facebook-felhasználókra is.
William Barr a nyáron egy New Yorkban rendezett kiberbiztonsági konferencián veszélyesnek minősítette az internetes médiumokon megjelenő üzenetek titkosítását. Felidézte a WhatsAppon lezajlott egyik üzenetváltást, amelynek során egy drogkartell mexikói rendőrségi tisztségviselők meggyilkolásáról egyeztetett. A Facebook tulajdonában lévő WhatsAppot szakértők a talán leggyakrabban használt üzenetközvetítőnek tartják, amelynek titkosított üzeneteihez még a Facebookról sem lehet hozzáférni. Joe Osborne, a Facebook szóvivője, miután a miniszterek várható közös levelének részletei kiszivárogtak, közleményben szögezte le csütörtök este, hogy a cég “erőteljesen ellenzi” a kormányzat kísérletét az üzenetek ellenőrzésére. Osborne szerint ugyanis ez mindenütt aláásná az emberek biztonságát és jogát a magánélethez.
Zuckerberg még márciusban jelentette be, hogy kiterjeszti az üzenetek titkosítását a WhatsApp után a Facebookra is. Ezt csütörtök este az interneten sugárzott élő beszélgetésében megerősítette.

Rugyt nevezte ki kedden Emmanuel Macron

Emanuel Macron

Francois de Rugyt, a francia nemzetgyűlés elnökét nevezte ki kedden Emmanuel Macron államfő az új környezetvédelmi miniszternek a múlt héten lemondott Nicolas Hulot helyére. A sporttárca élén a délelőtt lemondott Laura Flessel kétszeres olimpiai aranyérmes vívót Roxana Maracineanu világbajnok úszó követi.

A kormány két legnépszerűbb miniszterének távozása azért jelképes, mert mindketten a civil társadalomból érkeztek, s annak az új politikai elitnek voltak a tagjai, akikre építve nyerte meg a tavalyi választásokat Emmanuel Macron.
Laura Flessel, a 2012-es londoni nyári olimpia francia zászlóvivője reggeli közleményében személyes okokra hivatkozott. Hozzátette: azután hozta meg döntését, hogy négyszemközt beszélt Edouard Philippe miniszterelnökkel, valamint közölte, hogy továbbra is támogatja Emmanuel Macron államfőt. Távozása a nagyközönség számára meglepetésként hatott, de politikai körökben nem volt titok. A Le Canard enchainé című szatirikus hetilap szerdán megjelenő száma szerint a volt sportolónak “adózási problémái” akadtak, az illetékes hatóságok már vizsgálatot indítottak, s a tárcavezető a botrány kitörése előtt jobbnak érezte visszavonulni.
Utóda a Bukarestben született 43 éves Roxana Maracineanu, aki családjával politikai menekültként még gyerekkorában érkezett Franciaországba, s új hazájának 1998-ban megszerezte az első világbajnoki címet 200 méteres női hátúszásban. 2004-es visszavonulását követően sportkommentátor lett, de elődjével ellentétben a politikában nem számít újoncnak: 2010-től a párizsi agglomerációt felölelő Ile-de-France régió szocialista tagja volt, majd 2017-ben csatlakozott Emmanuel Macron újonnan alakult pártjához.

François de rugy

A kormány eddig legnépszerűbb tagja, az atomenergia alkalmazását ellenző Nicolas Hulot környezetvédelmi miniszter, volt televíziós személyiség egy héttel ezelőtt a lemondását azzal indokolta, hogy az elmúlt egy év alatt nem sikerült megfelelő fejlődést elérnie a környezetvédelmi kérdésekben, és úgy érezte, egyedül maradt, nem tudta felsorakoztatni a kormányt álláspontja mellett.
A helyére kinevezett 44 éves Francois de Rugy, a nyugat-franciaországi Nantes korábbi alpolgármestere 2015-ig a Zöldek színeiben politizált. A tavalyi elnökválasztási kampányban csatlakozott Emmanuel Macron pártok feletti mozgalmához, majd a 2017 júniusában megalakult új nemzetgyűlés az elnökének választotta meg. A kormányzó Köztársaság lendületben tagjaként Francois de Rugy továbbra is olyan környezetvédőnek számít, akiről a civil szervezetek is elismerőleg szólnak.
A nemzetgyűlés szeptember 12-i ülésén választja meg az új elnökét. Parlamenti források szerint a poszt várományosa  Richard Ferrand, a kormánypárt nemzetgyűlési frakciójának vezetője.
Francois de Rugy beemelésével a kormányba a népszerűsége mélypontjára jutott francia elnök az intézményi és az újabb gazdasági reformok beindításához remél újabb lendületet.
Az Ifop közvélemény-kutatóintézet kedden közzétett felmérése szerint Emmanuel Macron tetszési mutatója jelenleg 31 százalékon áll, ami alacsonyabb, mint elődjének, a szocialista Francois Hollande-nak volt 16 hónappal a megválasztását követően.

MTI 

Apple Amerikában is jelentős beruházásokba kezd

Reuters beszámolója szerint az amerikai elnök által bevezetett adótörvényeknek köszönhetően a tech vállalat a készpénzek hazahozataláért 38 milliárd dollárt fog fizetni. A cég közölte, a következő öt évben 350 milliárd dollárral járulna hozzá az amerikai gazdaság teljesítményéhez. 30 milliárd dollárt költ beruházásra, ebből 10 milliárdot az amerikai adatközpontjára. Emellett 20 ezer új munkahelyet teremt. Az amerikai elnök már többször bírálta az Apple-t, mondván, nem tesz eleget az amerikai nemzetért, az amerikai gazdaságért.

Nem kizárt a háború

Herbert McMaster amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok katonai választ adjon az észak-koreai fenyegetőzésekre, de azonnali háborútól nem tart.

Herbert McMaster az ABC televízió Ez a hét című, szokásos vasárnapi politikai vitaműsorának adott interjújában fejtette ki álláspontját.
McMaster leszögezte, hogy “a fenyegetés természetétől függ az”, hogy önmagában egy fenyegetésre Washington katonai választ adjon. Hozzátette, hogy “nagyon, nagyon veszélyesnek” ítéli Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőt. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok valamennyi válaszlépését a térségben lévő szövetségeseivel szorosan együttműködve teszi meg. A nemzetbiztonsági tanácsadó emlékeztetett arra, hogy Washington lényegében az 1953-ban megkötött fegyverszünet óta készül a Koreai-félszigeten a helyzet eszkalációjára.
A három évig tartó koreai háború 1953 júliusában a Panmindzsonban megkötött fegyverszüneti egyezménnyel ért véget, és a felek azóta sem kötöttek békeegyezményt.
Az 1953-as és a mostani helyzet között párhuzamot vonva McMaster megállapította: “a különbség az, hogy most a veszély nagyobb, és minden egyes nappal, minden egyes rakétakísérlettel növekszik”. A tanácsadó ugyanakkor hangsúlyozta azt is, hogy a harcias retorika ellenére sem nőtt meg drámaian egy háború kirobbanásának veszélye. “Nem vagyunk közelebb a háborúhoz, mint egy héttel ezelőtt. De közelebb vagyunk hozzá, mint egy évtizeddel ezelőtt” – mondta.
Herbert McMaster utalt Henry Kissinger volt külügyminiszternek a The Wall Street Journal című lapban a hétvégén megjelent véleménycikkére, és egyetértett a politikussal abban, hogy az Egyesült Államok – és a világ is – harminc éven keresztül halogatta az észak-koreai viselkedésre adott megfelelő választ, és ennek következtében az ázsiai kommunista ország fegyverkezési programja csak felgyorsult.
Mike Pompeo, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója a Fox televízióban szintén azt hangsúlyozta, hogy azonnali háborús veszély nincs. “De ne tévedjünk, a nukleáris rakétával történő támadás egyre növekvő veszélye valóban nagyon komoly fenyegetést jelent” – tette hozzá. A CIA-igazgató szerint lehet számítani újabb észak-koreai rakétakísérletekre.

MTI

Válik a világ egyik leggazdagabb embere

Az 50 éves Abramovics vagyonát legkevesebb hétmilliárd fontra (2350 milliárd forintra) taksálják. Az övé az angol labdarúgó bajnokság élvonalában szereplő és jelenleg címvédő Chelsea FC. Az üzletember 2003-ban 140 millió fontért vette meg a tönk szélén álló klubot, amely jelenleg a világ egyik legértékesebb csapata, értékét 1,4 milliárd fontra (470 milliárd forintra) becsülik.

Abramovics emellett az egyik első számú gyűjtője a modern művészetnek, kollekciójában sorakoznak Francis Bacon és Lucian Freud művei. 2008-ban 43 millió fontért vásárolta meg Bacon egyik triptichonját, Freudtól 17 milliós alkotása is van.
Szerte a világon vannak ingatlanai, Oroszországban állítólag négy, Franciaországban három – ebből egy Antibes-ban -, az Egyesült Államokban kettő. Londoni otthona a brit főváros Knightsbridge nevű előkelő negyedében található, 50 millió fontot ér. Övé a világ második legnagyobb jachtja.
A 170 méter hosszú Eclipse 1,5 milliárd fontot (503 milliárd forintot) kóstál, két helikopterleszálló van rajta, 24 szoba és két medence. Roman Abramovicsnak ez a harmadik házassága. 2008-ban vette feleségül Dasa Zsukovát, akitől két gyereke született, egy lány és egy fiú. Az üzletembernek a második feleségétől öt gyereke van. Irina Malandinától 2007-ben vált el, 150 millió fontot fizetett neki a megállapodás részeként. Első házassága 1987-től 1990-ig tartott.
Az oligarcha és a saját családja révén is gazdag Dasa Zsukova közleményben jelentette be, hogy véget ért a kapcsolatuk, de hangsúlyozták, hogy barátok maradnak. A 36 éves feleség az Egyesült Államokban nőtt fel, sok időt tölt New Yorkban. Tagja a Metropolitan Múzeum igazgatótanácsának, saját divatmárkája van. Nemrégiben Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner testvére, Joshua Kushner oldalán látták.
Dasa Zsukova közeli barátja az elnök lányának, Ivankának, és januárban részt vett Trump beiktatásán.
Keddi brit lapok által megszólaltatott jogi szakértők szerint, ha válásra kerül a sor, könnyen előfordulhat, hogy Abramovicsnak tetemes összeget kell fizetnie. Ez attól is függ, hol kezdeményezik majd a házasság felbontását. Amennyiben Angliában, úgy Dasa Zsukova a közös vagyon felére lehet jogosult. Az Egyesült Államokban vagy Oroszországban azonban más a helyzet. Kérdés továbbá, hogy kötöttek-e házassági szerződést.

atv.hu/MTI

Klein Dávid és Suhajda Szilárd megkezdte az utolsó akklimatizációs kört

Megkezdte a hétvégén a harmadik, utolsó akklimatizációs kört a csúcstámadás előtt Klein Dávid és Suhajda Szilárd hegymászó, akik a Magyar Everest Expedíció keretében készülnek a világ legmagasabb csúcsának megmászására oxigénpalack nélkül.

Az expedíció kommunikációjával foglalkozó cég hétfői közleménye szerint május első hétvégéjén az expedíció tagjai elindultak a harmadik és egyben utolsó akklimatizációs kör megtételére. Szombaton magyar idő szerint éjjel indultak el felfelé és jó tempóban, 9 óra alatt el is érték a C2-es tábort 6400 méteren. A mostani akklimatizációs kör az utolsó a csúcsmászás előtt.
A két hegymászó vasárnap rendben felért a hármas táborba, amely közel 7163 méteren, a Lhotse-fal közepén helyezkedik el, az alsó és felső “terasza” közt mintegy 150 méternyi szintkülönbséggel. Az előzőekben felállított sátraikat a C3 alsó részéből áttelepítették a C3 felső részébe, így az éjszakát 7200 méteren töltötték.
A tájékoztató idézi Klein Dávidot, aki a hármas tábor elérését követően elmondta: “nagyon szép, hosszú kemény nap után elértük a hármas tábor felső szakaszát. Nagyon izgatott vagyok, szeretném ha holnap elérnénk a 4-es tábort. Nagyon ambiciózus terv, de ha sikerül, akkor az nagyot dob az akklimatizációnkon”.
A mostani, utolsó akklimatizációs körről Suhajda Szilárd azt mondta, hogy “mintha már megmásztunk volna egy 6- és egy 7000-es csúcsot is és most következne az újabb fokozat, a bűvös nyolcezres határt átlépve, hogy ezzel is maximalizáljuk esélyeinket majd a csúcsmászás alkalmával. Nagyon örülök, hogy itt vagyok a hármas táborban. Úgy tűnik csak mi leszünk itt ma éjszaka. Reggel nagyon hideg volt, aggódtam a lábujjaim miatt, de nem lett semmi gond, szép és kemény napunk volt. Holnap is hasonlóra számítok.”
Az expedíciós hegymászókra hétfőn vár az eddigi legnagyobb kihívás, hogy 8000 méter felé érjenek és a Déli – Nyeregben eltöltsenek egy éjszakát. Az expedícióról bővebben a www.everestexpedicio.hu oldalon olvashatnak – írták a közleményben.

MTI

Szobrot kap Mónus József. Mongóliában

Ki ő?
Alig páran tudnák a választ.
Pedig akkora dicsőséget hozott hazánknak, hogy belső Mongóliában szobrot állíttatnak neki.
Mónus József saját készítésű íjával és vesszőjével elért 653 méteres lövése minden korábbi rekordot megdöntött, és csaknem 145 méterrel haladta meg saját korábbi rekordját. Az eredményt mongol, kínai és török bírák hitelesítették.
A bajnokság szervezői az új csúcs tiszteletére emlékoszlopot emelnek, hasonlóan ahhoz, amikor a Mongol Birodalomban 1226-ban Eshunkei mongol íjász rekordtávolságra lőtt.

 

Hozzáteszem: minden állami támogatás nélkül.
Harcát saját pénzéből, akaraterejéből vívja. Minden tiszteletem A TIÉD kedves Józsi és remélem sokan megosszák ezt a postot, hiszen egykoron a “Magyarok nyilaitól rettegett Európa”!!!

A Fehér Ház szóvivője: a szavazók emlékezni fognak a demokrata bojkottra

Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti:

Az amerikai szavazók “emlékezni fognak” arra, hogy a demokrata párti szenátorok bojkottálják több miniszterjelölt további parlamenti meghallgatását – mondta kedden Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője.

    Ezt  szokásos napi sajtóértekezletén azzal kapcsolatban állapította meg, hogy az amerikai demokrata szenátorok ezen a napon bejelentették: további információkra várva elhalasztják több miniszterjelölt további meghallgatását.
Sean Spicer bejelentette azt is, hogy Donald Trump Mar-a-Lago néven ismert floridai üdülőkomplexuma, amely Palm Beachen van, a “téli Fehér Ház” lesz, azaz szabadsága idején és a hétvégeken az elnök ezt a villaegyüttest használja majd hivatali munkahelyeként is.
A média ezzel kapcsolatosan emlékeztet: a közelmúlt amerikai történelmében nem ismeretlen a “második Fehér Ház”. John F. Kennedy elnök  “téli Fehér Háza” például szintén a floridai Palm Beachen volt, Harry Truman elnök pedig a szintén floridai Key West egyik korábbi katonai épületét használta téli rezidenciaként, innen is ered az épület neve, vagyis Kis Fehér Ház.     Újságírói kérdésre válaszolva a szóvivő közölte, hogy Trump elnök jelöltjét a legfelső bíróságra a demokraták talán nem szeretik majd, de az illető eddigi munkássága mindenképpen alkalmassá teszi őt a magas tisztség betöltésére.
Ugyancsak újságírói kérdésére válaszolva kommentálta Sally Yates, ügyvezető igazságügyi miniszter hétfő esti, azonnali hatályú felmentését. Yates – akit még Barack Obama nevezett ki – kétségbe vonta a bevándorlás megszigorításáról szóló elnöki rendelet jogszerűségét, és utasítást adott a minisztérium munkatársainak, hogy ne vegyék védelmükbe, illetve a rendelet elleni perekben ne védjék az elnök döntését. Sean Spicer erre azt mondta: aki nem ért egyet az elnök politikai irányvonalával, elképzeléseivel, annak nem szabad beosztást vállalnia a kormányzatban.
Sicer ugyanígy fogalmazott hétfői sajtóértekezletén a külügyminisztériumban tapasztalható elégedetlenségről is. Akkor arra figyelmeztette a karrierdiplomatákat, hogy vagy elfogadják az új politikát, vagy távozzanak a minisztériumból. Kedden délután mintegy 900 külügyminisztériumi alkalmazott írt alá egy belső feljegyzést, amely bírálja az elnök bevándorlási politikáját. A memorandumot az elégedetlenkedők eljuttatták a minisztérium menedzsmentjéhez.

MTI

Szakértő: idén nem fogják visszavonni a szankciókat

Nem várható, hogy Donald Trump amerikai elnök az idén kezdeményezné az Oroszország elleni szankciók visszavonását – mondta Bendarzsevszkij Anton, a Pallas Athéné Geopolitikai Alapítvány szakértője az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában.

A szakértő szerint ugyanis ha Trump elnöki rendelettel visszavonná a szankciókat, a mögötte álló, javarészt oroszellenes republikánusok ezzel ellentétes törvényt fogadnának el a szenátusban, és ez rossz fényt vetne az elnökre. A szankciók eltörléséről tehát csak hosszútávon lehet szó – tette hozzá.
A vasárnap hajnalban kiújult ukrajnai konfliktussal kapcsolatban Bendarzsevszkij Anton azt mondta: most lesz két éve, hogy aláírták a minszki megállapodást, de a jelenlegi helyzet is mutatja, hogy a konfliktus nem oldódott meg, csak lekerült a nemzetközi napirendről.
Kijevi jelentések szerint az ukrajnai harcok vasárnap hajnalban újultak ki Avgyijivkánál. A harcokban mindkét fél komoly veszteségeket szenvedett, emellett polgári épületeket és létfenntartó létesítményeket rongáltak meg a becsapódó tüzérségi lövedékek. Ukrán és szakadár források egyaránt arról számoltak be kedden, hogy az ellenség az elmúlt napokban mintegy 80 katonát vesztett, saját oldalon ugyanakkor csak tucatnyi vagy még kisebb veszteséget ismertek el.
Az EU 2014. augusztus 1-jei hatállyal vetett ki szankciókat Oroszország ellen az ukrajnai Krím félsziget bekebelezése és a kelet-ukrajnai válságban betöltött szerepe miatt. Az orosz védelmi-, pénzügyi- és energiaszektort sújtó büntetőintézkedések időtartamát legutóbb tavaly decemberben hosszabbították meg, 2017. július 31-ig. Az EU a 2015 elején kidolgozott minszki megállapodás maradéktalan végrehajtásához köti a szankciók visszavonását.
Az Ukrajna, Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet képviselőiből álló összekötő csoport Minszkben folytatott tárgyalásainak eredményeképpen 2016. december 24-től újabb tűzszünet lépett életbe a Donyec-medencében. A konfliktus szereplői – az ukrán kormányerők és az oroszbarát szakadárok – azóta ismételten egymást okolták a fegyvernyugvás megsértésével.

MTI

Nemzetközi Zöld hét Berlin

Elkezdődött pénteken Berlinben a Nemzetközi Zöld Hét (Internationale Grüne Woche), a világ legnagyobb mezőgazdasági, élelmiszeripari és kertészeti fogyasztói vására, amelynek díszvendége az idén ismét Magyarország.

A kizárólagos partnerországi státusz révén a vásárt a magyar nemzeti pavilonban nyitották meg, a szalagot Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter német kollegájával, Christian Schmidt szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel és Michael Müllerrel, Berlin kormányzó polgármesterével vágta át.
A csaknem 1700 négyzetméteres magyar standon 33 kiállító mutatkozik be, természetes, jó minőségű és genetikailag módosított szervezetektől (GMO) mentes élelmiszerekkel – mondta a miniszter. A kiállítók új üzleti lehetőségekre is számítanak – tette hozzá Fazekas Sándor a hivatalos megnyitó után egy sajtóbeszélgetésen.

Itt rámutatott: Németország a magyar mezőgazdasági cikkek és élelmiszerek legnagyobb külföldi felvevőpiaca, az export tavaly az előzetes számítások szerint elérte az 1,3 milliárd eurót (mintegy 400 milliárd forintot), ami 50 százalékos növekedés az öt évvel korábbihoz képest.

 

borsofiuk
Jakab István az országgyűlés alelnökének látogatása a “Borsó-fiúknál” a berlini Nemzetközi  Zöld héten. Fotó: Borsó – Die Ungarische Speisekammer