Tizenöt év gyilkosságért Ausztriában egy menedékkérőre

Tizenöt éves börtönbüntetéssel sújtották azt a szíriai menedékkérőt Ausztriában, aki januárban Bécsújhelyen megfojtotta volt barátnőjét, a 16 éves Manuelát. Az ítélet nem jogerős.

A 20 éves menedékkérő öt éve él Ausztriában. 2016-ban ismerkedett meg Manuelával, akivel másfél éven át alkottak egy párt. Tavaly nyáron a lány szakított vele, ő azonban nem tudott belenyugodni ebbe; folyamatosan követte, augusztusban pedig bántalmazta és zaklatta is volt barátnőjét.
A lány családja feljelentést tett, mire a hatóság ideiglenes távoltartást rendelt el. A férfi ennek ellenére sem hagyta békén a lányt; január 13-ára virradó éjszaka – amikor Manuela a barátaival szórakozni indult – ismét a nyomába eredt. Kérdőre vonta, azonban ismét visszautasítást kapott. A lány hajnal 6 óra körül hazaindult. A férfi követte, majd az Anton Wodica parkban rátámadt, és megfojtotta. A halál beálltát követően meggyalázta a holttestet, majd a bozótban elrejtette.
A lány édesanyja nem sokkal 8 óra előtt keresni kezdte gyermekét; a volt barátot is felhívta, ő azonban tagadta, hogy tudomása lenne az áldozat hollétéről. A holttestet nem sokkal 10 óra előtt az édesanya barátnője találta meg. A menedékkérőt még aznap őrizetbe vették.
A vádlottat gyilkosság, halotti nyugalom megzavarása, szexuális zaklatás és testi sértés miatt ítélték el. A büntetés megkezdése előtt pszichiátriai kezelésre utalják, és egy mentális zavarokkal küzdő jogsértők számára létesített intézménybe szállítják. A szakértő ugyanis megállapította, hogy kombinált személyiségfejlődési zavarokkal küzd, ezért veszélyes lehet környezete számára.
A gyilkos – akit erőszakcselekmények miatt már korábban is felelősségre vontak – a bíróság előtt semmilyen megbánást nem tanúsított, az ítéletet tudomásul vette.

 

Az OMV visszakozik Romániából?

Forrás

A romániai törvények nem teszik lehetővé, hogy az OMV döntést hozzon a fekete-tengeri földgáz kitermeléséről – közölte az OMV-Petrom osztrák olajipari vállalat szerdán a Bukaresti Értéktőzsde honlapján.

A jogi keretek bizonytalansága arra kényszerítette a vállalatot, hogy felülvizsgálja beruházási terveit, ugyanis a jelenlegi törvények nem biztosítják az előfeltételeket egy több milliárd euró értékű beruházás végrehajtásához – közölték. A társaság továbbra is ki szeretné termelni a Fekete-tenger talapzatában rejlő ásványkincseket, ezért folytatja a párbeszédet a román hatóságokkal. Leszögezték: a stabil adókörnyezet és kitermelést szabályozó jogi keretek alapvető fontosságúak a további szárazföldi és tengeri kitermelő beruházások elvégzéséhez.
Az OMV-Petrom 3,7 milliárd lej (779,9 millió euró) értékű beruházást tervez 2019-ben a kitermelési szektorban.
Emlékeztettek, hogy a román kormány tavaly év végén fogadta el a 114-es sürgősségi kormányrendeletet, amely a bankokat, az energia és a telekommunikációs cégeket adóztatná meg. Az OMV-Petrom szerint ez a rendelet kedvezőtlenül érinti őket, mivel három évre kiterjeszti a földgáz és a villamosenergia államilag szabályozott árát, illetve megnöveli a gázkitermelésből származó árbevételre kivetett adót is.
A rendeletet bíráló román jegybank vezetősége tárgyalásokat folytat a kormánnyal a jogszabályról, amely akkor marad hatályos, ha a parlament is megszavazza. A törvényhozói testület akár el is utasíthatja a rendeletet.
Klaus Iohannis román államelnök tavaly novemberben hirdette ki a fekete-tengeri földgáz kitermelését szabályozó törvényt, amelyet október végén szavazott meg a román parlament. E jogszabály alapján kellene kitermelnie az OMV-nek és az amerikai ExxonMobil-nak a Fekete-tenger Neptun talapzatában levő gázt, amelynek mennyiségét 42 és 84 milliárd köbméter közöttire becsülik. Az OMV már tavaly októberben nehezményezte, hogy a román hatóságoknak túl sok időt vett igénybe, hogy elfogadják és tisztázzák a kitermelést szabályozó törvényt.
A fekete-tengeri földgáz megvásárlásában Magyarország is érdekelt, miután magyar vállalatok kötötték le a földgáz Ausztria felé szállítása céljából épülő BRUA (Bulgária-Románia-Magyarország-Ausztria) gázfolyosó teljes, évi 4,4 milliárd köbméteres szállítási kapacitását.

 

Felbolygatta Dél-Tirolt, hogy német ajkú lakosainak Bécs osztrák állampolgárságot ígér

Felbolygatta Dél-Tirolt, hogy német ajkú lakosainak Bécs osztrák állampolgárságot ígér. Az északolasz autonóm tartomány főnöke szerint okosabb lenne európai útlevél mindenkinek – írja a HVG bécsi tudósítója a hetilap mai számában.



Még szinte meg sem száradt a tinta az új osztrák kormány koalíciós egyezségén, rögvest Dél-Tirol fővárosába loholt Werner Neubauer, a Szabadságpárt (FPÖ) illetékese, hogy bejelentse az örömhírt: ez év végén vagy legkésőbb 2019 elején az olasz tartomány német és ladin ajkú (a rétoromán nyelvcsaládhoz tartozó helyi dialektus) lakói megkapják az olasz mellé az osztrák állampolgárságot.

Kurz 2014-ben külügyminiszterként még elutasította a kettős állampolgárság megadását, azzal, hogy nem kell visszafelé forgatni az idő kerekét. A dél-tiroliak osztrák állampolgársága azonban ma már fontosabb számára, mert sok új néppárti szavazót kapna ajándékba. A felmérések szerint az osztrákok több mint 80 százaléka örülne, ha Dél-Tirol újra egyesülne Észak-Tirollal.

Földvári Zsuzsa elemzését a HVG-ben olvashatják.

Az élre tört az osztrák Néppárt

A kisebbik koalíciós erő, az Osztrák Néppárt (ÖVP) előretört az elnökváltást követően, a korábban legnépszerűbb párt, az ellenzéki Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) támogatottsága pedig jelentősen visszaesett – derül ki két közvélemény-kutatás vasárnap bemutatott adataiból.
Hirdetés
Ausztriában másfél hete tört ki kormányválság, amikor Reinhold Mitterlehner alkancellár, a ÖVP elnöke, tudományos, kutatási és gazdasági ügyekért felelős miniszter bejelentette, hogy lemond minden tisztségéről. Az ÖVP vezetése Sebastian Kurz külügyminisztert választotta meg a konzervatív párt új elnökének. A parlamenti pártok vezetői pedig kedden megegyeztek abban, hogy október 15-én előrehozott parlamenti választást tartanak.

 


A Research Affairs közvélemény-kutató e heti felmérése szerint az ÖVP 35 százalékon áll, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 26 és a nagyobbik kormánykoalíciós párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 20 százalékos támogatottsággal bír. Az ellenzéki Zöldekre 9, míg a szintén ellenzékben politizáló Neos liberális pártra 7 százalék szavazna – derül ki az Österreich című lap által közölt eredményekből. Az intézet által végzett korábbi kutatások szerint, amikor még az ÖVP elnöke Mitterlehner volt, a párt a harmadik helyen állt 21 százalékos támogatottsággal. A legnépszerűbb politikai erő az FPÖ volt, 32 százalék szavazott volna rájuk, az SPÖ-re pedig 30 százalék voksolt volna korábban.
A friss felmérés szerint ha közvetlen választanák a kancellárt, úgy a legtöbben, a válaszadók 36 százaléka Sebastian Kurzra szavazna. Christian Kern jelenlegi kancellárra 35 százalék voksolna, az FPÖ elnökét, Heinz-Christian Strachét 29 százalék szeretné az ország vezetőjének. A megkérdezettek nagyobb része úgy látja, hogy Sebastian Kurz jobban érvényre tudja juttatni akaratát, szimpatikusabb, és eredményesebben politizált a kormányválságban, mint Kern. A legnagyobb, 30 százalékos támogatottsága az ÖVP és az FPÖ által alkotott koalíciónak van, az SPÖ és az FPÖ közös kormányzását a válaszadók 12 százaléka helyeselné, míg a jelenlegi, az SPÖ és az ÖVP kormánykoalíciója 13 százalék szimpátiáját bírja.
Az OGM közvélemény-kutató által készített felmérés szerint szintén az ÖVP a legnépszerűbb, a párt 31 százalékon áll, míg az SPÖ 28, az FPÖ pedig 26 százalékos támogatottsággal bír. A felmérést vasárnap közlő Kurier című lap megállapítása szerint Kurz népszerűségén egyáltalán nem változtatott az, hogy szorgalmazta az előrehozott választást. Az OGM kutatása szerint az ellenzéki Zöldek pártja 9, míg az ellenzéki Neos liberális párt 4 százalékot szerezne. A válaszadók 64 százaléka már belenyugodott az előrehozott választásba, 30 százalék szerint viszont a kormánynak tovább kellene dolgoznia. A válaszadók 56 százaléka úgy látja, hogy mindkét koalíciós párt felelős a kialakult helyzetért, azonban 26 százalék szerint inkább az ÖVP, 10 százalék szerint viszont inkább az SPÖ hibás a történtek miatt.

Van der Bellen: Ez egy Európa-barát Ausztria győzelme

Egy Európa-barát Ausztria győzelmeként méltatta Alexander Van der Bellen azt, hogy megnyerte az elnökválasztás megismételt második fordulóját az Osztrák Szabadságpárt jelöltjével, Norbert Hoferrel szemben.

„Kezdettől fogva egy Európa-barát Ausztriáért küzdöttem” – hangoztatta Van der Bellen az ORF közszolgálati televízióban nyilatkozva. A 72 éves politikus hangsúlyozta, hogy az egyenlőség, a szabadság és a szolidaritás értékeit fogja védelmezni.

Alexander Van der Bellen arról is beszélt: minden osztrák elnöke kíván lenni, így az FPÖ-szavazóké is. Célja az, hogy minél előbb szívébe zárja a nép, hogy ne az elnökként, hanem a mi elnökünkként tekintsenek rá ciklusa végeztével, fogalmazott.

A szavazatok 80 százalékos feldolgozottsága mellett közel 7 százalékpontos a különbség a két jelölt között, ami meglepetés, hiszen a legutolsó felmérések is szoros küzdelmet jósoltak. Az FPÖ és Norbert Hofer már elismerte a vereséget, és gratulált Alexander Van der Bellennek. A még május 22-én tartott második fordulóban is Van der Bellen győzött, de akkor a voksok 50,35 százalék szerezte meg Hofer 49,65 százalékával szemben.

MTI

Osztrák külügyminiszter: a halálbüntetés bevezetése teljesen elfogadhatatlan

A halálbüntetés bevezetése teljesen elfogadhatatlan – mondta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Kurier című napilap hétfői számában megjelent interjújában, reagálva arra, hogy a török kormányfő ismételten kilátásba helyezte a halálbüntetés újbóli bevezetését.

Az osztrák miniszter kijelentette: továbbra is arra van szükség, hogy Törökország kiálljon a halálbüntetés ellen. Ezt büntetési formát mi kegyetlennek és embertelennek tartjuk, és elutasítjuk – szögezte le a tárcavezető.
Kurz hangsúlyozta: Ausztria az uniós külügyminiszterek tanácskozásán azt szorgalmazza, hogy Európa Recep Tayyip Erdogan török elnök számára teljesen világos határokat szabjon.
A meghiúsult puccs nem adhat teret az önkénynek – fogalmazott a miniszter. Úgy vélte, hogy nem szabad tisztogatási és büntetési akcióba kezdeni a jogállamiság és az igazságszolgáltatás kereteit túllépve. Meglátása szerint az állami hatalomnak kizárólag a törvényeket és az emberi jogokat kell figyelembe vennie, minden más “önkény és jogtalanság”.
Kurz arról is beszélt, hogy a Törökországgal kötött uniós menekültügyi megállapodás nem jelentheti azt, hogy Európának el kellene távolodnia az alapértékeitől és a kérdésről alkotott világos álláspontjától.
A bécsi ügyvédi kamara elnöke szerint bírók és ügyvédek ezreinek letartóztatásával Törökországban “átléptek egy határt”. Michael Enzinger úgy vélte: Erdogan úgy tisztítja meg az igazságszolgáltatást, ahogy az – mint fogalmazott – diktatúrákban szokás.
A letartóztatásoknak egészen biztosan nincs köze a katonai puccshoz – jelentette ki Enzinger. Bírálta egyúttal azt is, hogy az ügyészeket “elrettentésképpen” akadályozzák a munkájukban és börtönbe zárják.
Az elnök teljesen elképzelhetetlennek tartja, hogy az unió és Törökország között a jelenlegi körülmények között folytatódjanak a csatlakozásról szóló tárgyalások, továbbá szerinte a halálbüntetés bevezetése is “teljes mértékben akadályozná” a belépést.

MTI