Horvát kormányfő: kivizsgálják, mi okozta az izraeli harci gépek megvásárlásának kudarcát

A horvát kormány alaposan elemezni fogja azokat az okokat, amelyek miatt meghiúsult a tizenkét darab használt, izraeli F-16C/D Barak típusú harci repülőgép megvétele – mondta a kabinet hétfői ülésén Andrej Plenkovic miniszterelnök.

A kormány egyetlen napirendként tárgyalta az ügyet, és megsemmisítette a harci repülőgépek megvételéről szóló tavaly márciusban hozott döntését.

The Times of Israel (2018. január 24.)
DAVOS, Svájc – Benjamin Netanyahu miniszterelnök és Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök megállapodott abban, hogy az izraeli F-16-os vadászgépeket vásárol Horvátország

A kormányfő elmondta: Izrael nem tudta megszerezni az Egyesült Államok szükséges jóváhagyását a harci repülők Zágrábnak történő eladásához, s így nem teljesítette vállalásait. Ez az egyetlen magyarázata annak, hogy miért kellett megsemmisíteni a korábbi határozatot – hangsúlyozta.
Mint mondta: az alapos elemzések után, és a tapasztalatok alapján, amelyet a folyamat alatt szereztek, további értékeléseket és döntéseket hoznak annak érdekében, hogy megőrizzék és fenntartsák a horvát katonai légierőt. Ennek nyomán a többcélú harci repülőgépek beszerzését egy új modell szerint végzik majd – húzta alá.
Damir Krsticevic védelmi miniszter megismételte korábbi nyilatkozatát, miszerint Horvátország és Izrael nem írt alá adásvételi szerződést, ezért Horvátországnak a tervezett ügylet meghiúsulásából nem származik pénzügyi kára, és a kudarcért semmilyen felelősség nem terheli.
Azt, hogy Izrael nem tudja teljesíteni a vállalását, a múlt héten jelentette be Zágrábban Udi Adam, az izraeli védelmi minisztérium igazgatója. Izraeli lapok korábban arról írtak: Washington azt sérelmezte, hogy Izrael – miután korszerűsítette a repülőgépek elektronikai rendszerét – “tisztességtelen haszonra akart szert tenni a valójában amerikai gépek értékesítésével”.
A horvát védelmi minisztérium öt országtól – Svédországtól, Görögországtól, Izraeltől, az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától – kért ajánlatot harci gépek beszerzésére 2017-ben. Dél-Korea kivételével mindegyik küldött ajánlatot. Zágráb a kedvező ár miatt az izraeli gépek mellett döntött. A pályázatra az Egyesült Államok az új F-16 Block 70 típussal jelentkezett.
Az izraeli ajánlat tíz együléses és két kétüléses korszerűsített F-16-os harci gép, valamint egy szimulátor leszállítását, 6-8 pilóta és 45 technikus továbbképzését, a teljes infrastruktúra (hangárok és üzemanyagraktár) és a gépekre felszerelhető fegyverek biztosítását tartalmazta. A gépek 25-30 évesek. Az ügylet félmilliárd dollár értékű lett volna.
A legnagyobb ellenzéki párt, a Szociáldemokrata Párt (SDP) a fiaskó miatt Kolinda Grabar-Kitarovic államfő, a kormányfő és a védelmi miniszter lemondását követeli, amiért azok a szervezet szerint alkalmatlanságukkal veszélyeztették Horvátország biztonságát, valamint komoly kárt okoztak az ország megítélésében.
Sajtóértesülések szerint az Egyesült Államok egy diplomáciai emlékeztetőben (non-paper) előre figyelmeztette Horvátországot az ügylet lehetséges buktatóira.

MT

Szülőfaluja összes adósságát visszafizette a focivébé horvát sztárja, Ante Rebić

Mintegy 500 ember hiteleit és tartozásait vállalta magára a játékos.
Nemcsak a pályán nagy formátumú figura a horvát futballválogatott támadójaként tegnap óta világbajnoki ezüstérmes Ante Rebić, hanem azon kívül is: miután néhány éve sikeressé vált, a torna egyik legnagyobb felfedezettjének tartott játékos visszafizette a szülőfalujában élők tartozásait.
Rebic előtt

Rebić messziről érkezett, hiszen a Split mellett található, aprócska Imotskiban született, és sok akadályt kellett legyőznie, míg 2013-ban az olasz Fiorentinához szerződve nemzetközi futballsztárrá vált. A jelenleg a Frankfurtnál játszó tehetségnek azonban esze ágában sincs megtagadni a múltját és a származását, ezért mi sem volt természetesebb a számára, mint hogy jövedelmeiből a földijei hiteleit és kölcsöneit is törleszti – pedig innen nézve már nem kevés emberről, közel 500 főről volt szó. Ennek ellenére még a történetet sem tőle magától ismerhetjük, hanem jó barátjától és volt U20-as válogatott csapattársától, Lovro Šindiktől, vagyis határtalan jószívűsége mellett a játékos még meglehetősen szerény is.

Ami pedig a végül elbukott vb-címet illeti, csüggednie azért sincsen oka Rebićnek, hiszen hazájában így is hősként ünneplik a válogatottat az ezüst miatt – ráadásul neki egészen biztosan lesz esélye harcba szállni egy ennél is jobb eredményért, hiszen még mindig csak 24 éves.

(via Rangadó)

Dalic: ez volt a legjobb meccsünk, a szerencse hiányzott

Zlatko Dalic szövetségi kapitány értékelése szerint a horvát labdarúgó-válogatott a döntőben, a franciáktól elszenvedett 4-2-es vereség alkalmával nyújtotta legjobb teljesítményét az oroszországi világbajnokságon.

    “A szerencse hiányzott ma, az első két kapott gólunk nagyon peches volt, előbb az öngól, aztán a tizenegyes. Az első húsz percben irányítottunk, de jött az öngól. Egy olyan erős ellenféllel szemben, mint a francia, rendkívül nehéz hátrányban játszani. Mégis kézben volt a meccs és egyszer még vissza tudtunk jönni, de aztán következett a büntető”

– válaszolt arra kérdésre az 51 éves szakvezető, hogy mi hiányzott csapatának a végső sikerhez.
Dalic a finálét követő sajtótájékoztatón elsőként a franciáknak gratulált, majd amikor a videobíró segítségével megítélt büntetőről faggatták, úgy vélekedett,

“ez nem olyan tizenegyes, amelyet meg kellett adni egy döntőben”

,

ugyanakkor hangsúlyozta, ez csupán a személyes véleménye, nem kritikának szánja a játékvezetők felé.

   “Korábban méltósággal nyertünk és most méltósággal veszítettünk, tiszteletben kell tartanunk, amit ma este az eredményjelző mutat. Gratuláltam a játékosaimnak, mert egytől egyig büszkék lehetünk arra, amit közösen elértünk”

– árulta el Dalic, hogy mit mondott a játékosainak, amikor azok összekapaszkodva egy kört alkottak a vereséget követően.
A szakvezető nagyon örült, hogy Modric lett a vb legjobb játékos, szerinte a Real Madrid játékmestere nagyon megérdemelte. A jövőjét firtató kérdésre pedig úgy felelt, kell egy kis szünet, mielőtt határozna a folytatásról.

    “Horvátország egy kis ország, nagy álmokkal. Ez jó üzenet másoknak, hogy kemény munkával minden elérhető. De először álmodni kell, majd ambíciózusan küzdeni érte a végsőkig, sosem lehet feladni”

– mondta Dalic zárásként, majd tapsvihar közepette elhagyta a termet.
Horvátország története legjobb szereplését érte el a világbajnoki második hellyel.

MTI 

Durvul a határvita Szlovénia és Horvátország között

A szlovén ügyvivő kormány pénteki ülésén döntött arról, hogy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságon beperli Horvátországot, mert Zágráb nem alkalmazza a Pirani-öböl ügyében meghozott bírósági döntést – írta szlovén sajtóinformációra hivatkozva az MTI.

Szlovénia az Európai Unió működéséről szóló szerződés 259. cikke alapján indítja meg az eljárás. Ez kimondja: bármely tagállam az EU Bíróságához fordulhat, ha megítélése szerint egy másik tagállam a szerződésekből eredő valamely kötelezettségét nem teljesítette. A kormány elfogadta a teljes peranyagot.

Ljubljana beperli Zágrábot

Szlovénia és Horvátország között 1991-ben – miután a két ország kivált Jugoszláviából – tört ki határvita, amely egyebek mellett a Pirani-öböl felügyeletét is magában foglalta. A problémát az okozta, hogy a szlovének csak horvát területi vizeken keresztül tudtak kihajózni az öbölből, ezért a határvonal számukra kedvező módosítását kérték. A horvát fél szerint viszont a határt az öböl felezővonalánál kellett volna meghúzni, így viszont a szlovéneknek továbbra is horvát vizeken kellene áthajózniuk, hogy az öbölből kijussanak a nemzetközi vizekre.

Az ügyben eljáró hágai nemzetközi döntőbíróság egy évvel ezelőtt Szlovénia javára döntött Horvátországgal szemben a határvitát illetően, és a testület kimondta, módosítani kell a határokat, hogy a szlovének ne csak horvát területi vizeken keresztül tudjanak kijutni az Adriai-tengerre.

A horvát kormányfő már akkor kijelentette, Zágráb nem tekinti kötelező érvényűnek a döntést, és nem áll szándékában eleget tenni az abban foglaltaknak, mert – mint mondta – a horvát parlament már 2015-ben döntött arról, hogy kihátrál a horvát-szlovén határvita döntőbírósági rendezéséből, miután kiszivárgott: Ljubljana feltehetően lobbizott a bíróságon, hogy megszerezze a Pirani-öböl kétharmadát.

Az ügyben azóta sem történt előrelépés.

Szlovénia márciusban azt kérte az Európai Bizottságtól, nyilvánítson véleményt a történtekről, ám Brüsszel hétfőn közölte, nem foglal állást a kérdésben.

Miro Cerar ezt követően kijelentette, Ljubljana az Európai Unió Bíróságához fordul.

Szlovénia és Horvátország 2009-ben fordult nemzetközi döntőbírósághoz, a határvita miatt pedig Szlovénia többször is hátráltatta Horvátország európai uniós csatlakozási tárgyalásait. A horvát-szlovén határvitának is szerepe volt abban, hogy Brüsszel módosított bővítési politikáján, és úgy döntött, ezentúl egyetlen ország sem csatlakozhat az Európai Unióhoz mindaddig, míg nem rendezi határvitáit a szomszédaival – írta az MTI.

Az INA bezárná egyik finomítói üzemét Sziszeken

Az INA horvát olajipari vállalat megoldást javasol a sziszeki finomító üzleti tevékenységének javítására és veszteségének csökkentésére, eszerint bezárná egyik sziszeki üzemét és legfeljebb 40 alkalmazottat áthelyezne – közölte az INA az MTI-hez eljutatott közleményében, amelyben az általa megbízott Deloitte nemzetközi tanácsadó cég elemzésére hivatkozik.

A tervek összhangban vannak a Deloitte nemzetközi tanácsadó cég elemzésével, amelyet tavaly ismertetett az olajipari vállalat – olvasható a közleményben.
A Deloitte több lehetséges megoldást javasol a sziszeki finomító fenntarthatóságát illetően: gazdaságilag azonban a legkifizetődőbb, ha a sziszeki finomítót logisztikai központtá alakítják át, amely így 93 millió dollár bevételt jelentene az INA-nak a következő három évben, szemben a jelenlegi veszteséggel, amelyet a finomító termel.
A közlemény szerint az alkalmazottak áthelyezéséről az igazgatóságnak kell döntését hoznia. Amennyiben mégsem sikerül az áthelyezés a finomítói üzletágon belül, a horvát átlagon felüli végkielégítéssel távozhatnak a vállalattól a feleslegessé vált munkások.
A javaslatot jelenleg az üzemi tanács tárgyalja, nem hivatalos hírek szerint a szervezeti átalakításokra a második félévben kerülne sor.
A sziszeki finomító bezárásáról évek óta tart a vita az INA vezetése és a horvát kormány, valamint a szakszervezetek között. A horvát olajvállalat szerint a finomítói kapacitások messze felülmúlják a beszűkült regionális piac keresletét, ami évek óta csökkenő tendenciát mutat, ezért fenntartható és hosszú távú megoldást kell találni a finomítói üzletágára. A horvát kormány ezzel szemben hallani sem akar a sziszeki finomító működésének beszüntetéséről.
Az INA 49,08 százaléka a Molé, és a magyar olajtársaság rendelkezik az irányítói jogokkal is a társaságban. A cég 44,84 százaléka a horvát államé.

MTI

Horvát titkosszolgálat: az iszlám terrorizmus komoly veszélyt jelent

horvatA horvát titkosszolgálat (SOA) értékelése szerint Horvátországban továbbra is stabil a biztonság, viszont az iszlám terrorizmus jelenléte a környező államokban komoly veszélyt jelent az ország számára – idézte a Vecernji List című horvát napilap hétfőn a SOA-nak a 2015-ös évre és az idei első negyedévre vonatkozó jelentését.

    A hírszerzés szerint Horvátországban több tucat híve van a radikális iszlámnak, de többségük nem támogatja a szélsőséges iszlám ideológián alapuló terrorizmust. A helyzet azonban aggodalomra ad okot, mert a veszély a szomszédból érkezhet – hangsúlyozza a jelentés.
2012 óta eddig csaknem 900 délkelet-európai illetőségű önkéntes harcolt Szíriában vagy Irakban a dzsihadisták oldalán. Többségük Bosznia-Hercegovinából, Koszovóból, Szerbiából, Macedóniából és Albániából csatlakozott az Iszlám Államhoz (IÁ). A jelentés szerint ezek az iszlám katonák családosok, feleségük és gyermekük van az említett országokban. Közülük 300-an hazatértek a harcokból. Hat horvát állampolgár is harcolt az IÁ oldalán, közülük egy tért vissza abba az országba, ahonnét származott. Kettős állampolgárokról van szó, akiknek nem Horvátország a származási országuk, és akik nem is horvát nemzetiségűek – áll a jelentésben.
Ami a migrációs válságot illeti, a horvát titkosszolgálat megerősítette, hogy a terrorszervezetek az illegális bevándorlási hullámot kihasználva több tagjukat is Európába juttatták. A hírszerzés arra is kitér, hogy Horvátország először kapott fenyegetéseket az IÁ-tól internetes oldalakon keresztül.
A SOA figyelmeztetett továbbá a korrupció és vesztegetés, vagyis a gazdasági bűncselekmények negatív hatásaira. Politikai szélsőséges megmozdulásokat is regisztrált, de ezek annyira ritkák és szervezetlenek, hogy semmilyen veszélyt nem jelentenek az országra és annak állampolgáraira nézve. A szélsőségesség veszélyét egyedül az erősödő futballhuliganizmusban látja aggasztónak a hírszerzés.

MTI