Szerző

Juncker Boris Johnsonnak: Nem tárgyalható újra a brexitmegállapodás

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke telefonon beszélt csütörtök este Boris Johnson új brit kormányfővel, és arra figyelmeztette, hogy semmiképp nem tárgyalható újra az Egyesült Királyság európai uniós kiválási feltételrendszeréről megkötött szerződés.
“Juncker elnök úr meghallgatta Johnson miniszterelnök úr mondandóját, és megerősítette az EU álláspontját, miszerint a kiválási szerződés a legjobb és egyben az egyetlen lehetséges megállapodás az Európai Tanács irányelvei alapján” – közölte a brüsszeli testület szóvivője.
Mina Andreeva elmondta, hogy a felek mobilszámot cseréltek, és abban egyeztek meg, hogy kapcsolatban maradnak.

Egy meleg párt vertek meg egy buszon Londonban

Arold Péter

Két nőt támadott, hogy homofób londoni társaság, miután megtagadták a kérésüket, hogy  csókolózzanak előttük a buszon.
A 28 éves Melania Geymonat azt mondta, hogy őt és Christ a barátnőjét megtámadták egy londoni éjszakai buszjárat felső emeletén, amikor Camden Townba utaztak.

A fiatalok egy csoportja elkezdte őket követni, majd zaklatni őket, amikor felfedezték, hogy a két nő leszbikus pár. A négy támadó 14-18 éves korúak voltak.

A május 30-i éjszakai órákban bekövetkezett támadásról beszélve az egyik megvert nő a BBC Radio 4-es World at One-nak elmondta, hogy egyre több “verbális erőszakot” tapasztalt, de fizikailag még nem bántalmazták minket.

 

Körbevettek minket, és nagyon agresszív dolgokat kezdtek mondani, a szexuális pozíciókról, a leszbikusokról, és követelték, hogy csókolózzunk, miközben néznek minket. A helyzet megkönnyítése érdekében megpróbáltam elviccelni a helyzetet, mintha nem beszélnénk angolul. de elkezdtek pénzérmékkel dobálni és követelték, hogy csókolózzunk. Mi ezt nem teljesítettük. A következő dolog, amire emlékszem, hogy Chris a busz közepén van, és bántalmazzák. Segíteni próbáltam, de engem is megtámadtak – számolt be az esetről az egyik megtámadott.
Miután véresre verték a két fiatal lányt, simán leszálltak.

 

London szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik Amerikával

Szerző

 Nagy-Britannia szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Egyesült Államokkal – mondta Theresa May brit kormányfő a Londonban tartózkodó Donald Trump amerikai elnök és számos globális óriásvállalat vezetőinek részvételével tartott keddi üzleti fórumon.

Trump előző nap érkezett háromnapos állami látogatásra, vagyis hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégeként Londonba, de kedden fogadta őt Theresa May is, először a St. James-palotában tartott üzleti reggelin, majd közvetlenül utána a Downing Street-i miniszterelnöki hivatalban.
May a gazdasági kerekasztal-beszélgetésen kifejtette: az Egyesült Államokkal lebonyolított brit kereskedelem értéke tavaly megközelítette a 240 milliárd dollárt, az amerikai gazdaságban tevékenykedő brit cégek egymillió amerikait, a Nagy-Britanniában jelenlévő amerikai vállalatok egymillió brit munkavál

The Guardian

lalót foglalkoztatnak.
Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia egymás gazdaságainak legnagyobb egyedi befektetője, a kölcsönös befektetési állomány értéke eléri az ezermilliárd dollárt.
A brit kormányfő szerint azonban ezt a kapcsolatrendszert még tovább lehetne mélyíteni egy kétoldalú szabadkereskedelmi egyezménnyel.
Trump válaszában kijelentette, hogy lehetőséget lát egy “nagyon-nagyon jelentős” kereskedelmi megállapodásra a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után.
Derültséget keltve az amerikai elnök arra bíztatta Theresa Mayt, hogy tartson ki miniszterelnöki tisztségében a kétoldalú kereskedelmi egyezmény megkötéséig.
Donald Trump arra utalt, hogy May a Brexit feltételrendszerét rögzítő, a londoni alsóházban háromszor is elutasított megállapodás elfogadtatásának kudarca miatt pénteken távozik a kormányzó Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben az utód július végére várható megválasztásáig ellátja a kormányfői feladatokat.
A keddi üzleti értekezleten öt brit és öt amerikai óriáscég – a  BAE Systems hadiipari vállalat, a GlaxoSmithKline gyógyszergyártó, a National Grid energiaszállító hálózat, a Barclays bankcsoport, a Reckitt Benckiser egészségápolási és higiéniai fogyasztási cikkeket forgalmazó óriásvállalat, illetve a JP Morgan amerikai nagybank, a Lockheed Martin biztonságtechnológiai és repülőgépipari konglomerátum, a Goldman Sachs International bankcsoport, a Bechtel építőipari beruházó és a Splunk globális szoftverfejlesztő cég vezérigazgatói vettek részt.
Ezek a cégek jelen vannak a brit és az amerikai gazdaságban egyaránt, és összesen 176 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak.
Donald Trump már a keddi üzleti rendezvény előtt, hétfői esti Twitter-bejegyzésében – a Brexitre utalva – lehetségesnek nevezte egy nagyszabású kereskedelmi egyezmény megkötését a brit kormánnyal, amint az Egyesült Királyság “megszabadul bilincseitől”.
Trump – elődje, Barack Obama ezzel homlokegyenest ellentétes álláspontját elvetve – már korábban is többször jelezte, hogy az Egyesült Államok kész gyorsan egy ilyen egyezmény kidolgozására a Brexit után.
Obama 2016 áprilisában, nem sokkal a Brexitről döntő népszavazás előtt tett londoni látogatásán nagy feltűnést keltve azt mondta: Washington az Európai Unióval folytatott kereskedelmi tárgyalásokra összpontosítja figyelmét, Nagy-Britannia pedig “a sor végére kerül”, ha távozik az EU-ból.
Trump viszont már az elnökválasztási kampányban hangsúlyozta, hogy ha bejut a Fehér Házba, akkor Nagy-Britannia “nem a sor végére, hanem a sor elejére kerül” az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokon, és ezt elnökként is többször kijelentette.
Az amerikai elnök nagy-britanniai látogatása ellen több helyszínen is tiltakozó megmozdulásokat tartottak. A londoni tüntetésen ismét megjelent az a hatalmas, Trumpot dühösen síró csecsemőként ábrázoló narancssárga léggömb, amely tavalyi kétnapos londoni látogatásán is majdnem végig a parlament előtti tér felett lebegett. A tüntetések szervezői szerint ugyanis az amerikai elnök így viselkedik, ha valami nem a kedve szerint történik.
A Trafalgar-térre szervezett központi demonstráció felszólalói között szerepel Jeremy Corbyn, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője is. Corbyn tiltakozása jeleként nem vett részt a királynő által Trump tiszteletére adott előző esti nagyszabású díszvacsorán a Buckingham-palotában.

 

Szerző

Bejelentette lemondását pénteken Theresa May brit miniszterelnök, közölve, hogy június 7-én távozik a kormányzó Konzervatív Párt éléről. Ez miniszterelnöki megbízatásának végét is jelenti, de ügyvezető minőségben utóda megválasztásáig ellátja a kormányfői feladatokat.

Így várhatóan ő fogadja majd az Egyesült Királyság miniszterelnökeként Donald Trump amerikai elnököt, aki június 3-án érkezik Londonba állami látogatásra, vagyis hivatalosan II. Erzsébet királynő vendégeként.
Downing Street-i hivatala előtt felolvasott, könnyek között befejezett hatperces nyilatkozatában May felidézte, hogy háromszor is megpróbálta elfogadtatni a parlamenttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodást, de kísérletei nem jártak sikerrel.
Kijelentette: most is úgy hiszi, hogy helyénvaló volt a kitartó próbálkozás még akkor is, ha az esélyek nem a sikernek kedveztek.
Mára azonban egyértelművé vált számára, hogy az ország érdekeit az szolgálja a legjobban, ha ezt az erőfeszítést egy új miniszterelnök folytatja – tette hozzá.
Theresa May kijelentette: a Konzervatív Párt új vezetőjének megválasztási folyamata az ő távozásának időpontja utáni héten kezdődik.
Távozását bejelentő nyilatkozatában alig burkolt módon bírálta a parlament kompromisszumképtelenségét a Brexit-megállapodás ügyében.
Felidézte: választókerültének egykori lakója, a néhai Sir Nicholas Winton – aki a II. világháború kitörése előtti utolsó hetekben több száz kelet-európai zsidó kisgyereket menekített Nagy-Britanniába a fenyegető holokauszt elől – évekkel ezelőtt azt a tanácsot adta neki, hogy “a kompromisszum nem szitokszó, az élet is kompromisszumoktól függ”. “Igaza volt” – mondta hangsúlyosan a távozó brit miniszterelnök.

British Prime Minister Theresa May walks by the Union Flag and EU flag as she departs a media conference at an EU summit in Brussels, Friday, Dec. 14, 2018. . Associated Press/Alastair Grant

Kormányának vívmányai között említette, hogy sikerült leszorítani a tíz évvel ezelőtti pénzügyi válság után örökölt, békeidőben példátlan, a hazai össztermék (GDP) 10 százalékát meghaladó államháztartási hiányt. Jól érzékelhető békülékenységi gesztusként elismeréssel szólt arról az erőfeszítésről, amelyet George Osborne volt pénzügyminiszter fejtett ki az államháztartási konszolidáció érdekében.
Orsborne volt az első magas rangú kabinettag, akit May 2016-ban, kormányfői megbízatásának napján menesztett a kabinetből, és a két politikus azóta igen rossz viszonyban volt egymással.
Theresa May kiemelte, hogy – Margaret Thatcher után – ő az Egyesült Királyság “második, de bizonyosan nem az utolsó” női miniszterelnöke.
Beszéde végére érve, könnyeivel küszködve kijelentette: nem távozik rossz érzésekkel a kormányfői posztról, inkább rendkívüli hálával nyugtázza, hogy szolgálhatta szeretett országát.
Theresa May pénteki bejelentése nem meglepetés, közeli távozása már az elmúlt hetekben konszenzusos várakozás volt, csak az időpont volt kérdéses.
A miniszterelnök lemondása végett kifejtett nyomás folyamatos erősödését jelezte, hogy a héten lemondott Andrea Leadsom, az alsóház vezetője, aki e minőségében addig a Konzervatív Párt frakcióvezetőjéhez hasonlatos tisztségű, az alsóházi ügymenet irányításáért felelős magas rangú kabinettag volt.
Leadsom, a tory frakció keményvonalas Brexit-táborának prominens képviselője Theresa Maynek küldött levelében azzal indokolta távozását, hogy megítélése szerint a kormány Brexit-politikájával immár nem teljesíthető a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás döntése.
Andrea Leadsom levele szerint az újabb népszavazás lehetősége veszélyes mértékben megosztó lenne, és kockára tenné az Egyesült Királyságot alkotó nemzetek unióját.
A Brexit-feltételrendszer jogszabályba iktatását célzó, Theresa May által e héten ismertetett törvénytervezet előírta volna, hogy a képviselők szavazhassanak a második referendumról, abban az esetben, ha a parlament ratifikálja az EU-val novemberben elért, az alsóház által eddig háromszor elutasított kilépési megállapodást.
Egyöntetű értékelések szerint May ezzel az ellenzék legnagyobb ereje, a Munkáspárt EU-párti képviselőit igyekezett volna megnyerni a Brexit-megállapodás parlamenti támogatásának.
E záradékkal szemben azonban rendkívüli ellenállás bontakozott ki, nem csupán a tory pártcsoport keményvonalas Brexit-táborában, de még a kabinet és a konzervatív frakció mérsékelt, a kormányfővel szövetséges tagjai körében is, és egybehangzó értékelések szerint ez volt a végső tényező abban, hogy a Konzervatív Párt frakciója végül kikényszerítette May távozását a párt és a kormány éléről.
Theresa Mayt a 2016-os EU-népszavazás után választották a Konzervatív Párt vezetőjévé és így a kormány élére. Elődje, David Cameron, aki a bennmaradásért kampányolt, a kilépést pártolók győzelme után lemondott.
A várhatóan június második hetében kezdődő utódválasztási folyamat első szakaszában az alsóházi konzervatív frakció többfordulós – jó eséllyel hetekig tartó – szavazássorozattal két lehetséges jelöltre szűkíti az indulók listáját, egy-egy jelöltet kiejtve minden egyes fordulóban.
Ha az utolsó forduló után versenyben maradt két jelölt egyike sem lép vissza, a Konzervatív Párt 124 ezer regisztrált tagja választhatja meg közülük postai szavazással a párt új vezetőjét, aki egyben Nagy-Britannia következő miniszterelnöke is lesz.
A potenciális jelöltként számon tartott lehetséges utódok között szerepel Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor zászlóvivője – aki a felmérések szerint a legnépszerűbb a párttagság körében -, valamint Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Amber Rudd munkaügyi miniszter, Sajid Javid belügyminiszter, Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter, Jeremy Hunt külügyminiszter és Penny Mordaunt védelmi miniszter.

Kilépnének, de mégis szavazhatnak

Továbbra is aggályos Nagy-Britannia az EU-ból történő kilépésének következményei. A kilépés tárgyában tartott nem ügydöntő jellegű 2016. júniusi népszavazást követően az Egyesült Királyság parlamentjének jóváhagyásával Theresa May miniszterelnök 2017. március 29-én jelentette be az Egyesült Királyság kilépési szándékát a lisszaboni szerződés 50. cikkelye alapján.

2019. április 10-én EU-csúcstalálkozót tartottak, amelyen a tagállamok 2019. október 31-ig biztosítottak újabb határidőt a brit kilépésre. Ennek megfelelően az Egyesült Királyság is köteles tagállamként megszervezni és lebonyolítani a 2019-es európai választásokat.

Nem szabad az Európai Unió másodrangú tagállamaként kezelni az Egyesült Királyságot az ismét meghosszabbított kilépési határidő alatt – hangoztatta kedden az Európai Tanács elnöke.

Donald Tusk az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén felszólalva kiemelte, hogy a múlt héten megadott hosszú halasztás az egyetlen megoldás, amely nyitva hagy minden lehetőséget a szigetország előtt, elegendő időt biztosítva akár a Brexit-stratégia újragondolására is, illetve lehetővé teszi, hogy az EU más fontos ügyekre összpontosítson, például a transzatlanti kereskedelmi vitára.
“Tudom, hogy a La Manche csatorna mindkét oldalán mindenki belefáradt a kérdésbe, s ez teljesen érthető. De nem mondhatjuk azt, hogy +legyünk túl rajta+, pusztán azért, mert kimerültünk” – közölte.
Azon félelmek kapcsán, hogy a brit kormány a halasztás alatt esetleg akadályozhatja az EU működését, Tusk rámutatott, hogy London eddig is konstruktív és felelős módon viselkedett, és nincs semmi ok azt hinni, hogy ez megváltozik.
Elmondta, ugyan egyesek úgy vélik, nem kellene arról álmodozni, hogy még visszafordítható a Brexit, szerinte ebben a nehéz pillanatban épp álmodozókra és álmokra van szükség. “Nem adhatjuk meg magunkat a fatalizmusnak, legalábbis én nem fogok felhagyni az álmodozással egy jobb és egységes Európáról” – fogalmazott.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke arról számolt be, hogy noha egyik lehetőség sincsen kizárva, nem az a “munkahipotézise”, hogy London visszavonja kilépési szándékát, vagy újabb kiterjesztést kér a mostani végső határidő, 2019. október 31. utánra.
A brüsszeli testület egyéb, ennél fontosabb kérdésekre, a pozitív napirendre fog koncentrálni, miután a döntés már teljesen a britek kezében van. Az Európai Unió kész a rendezetlen kiválásra, azonban nem nyerne semmit a Brexit okozta zavarból, annak a multilateralizmus ellenzői lennének az egyedüli haszonélvezői, azok, akik alá akarják ásni a globális jogrendet.
Elég időt adtunk az Egyesült Királyságnak, hogy kiutat találjon a belpolitikai bénultságból, az ország pedig addig is teljes jogú uniós tag marad – mondta.
Esteban González Pons néppárti EP-képviselő három tanulságot vont le a történtekből: nem szabad betarthatatlan dolgokat ígérni a politikában, a hazugságok mindig csalódáshoz vezetnek, valamint azt, hogy nem lehet csak úgy lerombolni a történelmi kapcsolatokat.
Kijelentette, ha nem sikerül a brit politikusoknak megoldani az ügyet, akkor újabb népszavazást kell kiírni.
Udo Bullmann szociáldemokrata frakcióvezető véleménye szerint a Brexit-folyamat elsősorban arról szól, hogy “a Vlagyimir Putyinok, Donald Trumpok, Steve Bannonok és Matteo Salvinik tönkretehetik-e azt, amit Robert Schuman, Jean Monnet, Konrad Adenauer és Willy Brandt felépített”.
Aláhúzta: a halasztás felelősségteljes döntés volt, miközben a brit politikusok az állampolgárok sorsával játszadoznak.
Syed Kamall, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoport brit kormánypárti vezetője hangsúlyozta, London továbbra is hisz a kilépésben, amelyre minél hamarabb sort kell keríteni, de addig biztonságra és kiszámíthatóságra van szükség. Emellett óva intett országa megalázásától, megbüntetésétől.
Guy Verhofstadt liberális frakcióvezető ellenérzéseit fejezte ki a halasztással kapcsolatosan, mondván, azzal kockára teszik a huszonhetek egységét, és félő, hogy így sem kerül semmivel közelebb a megoldás.
Nigel Farage brit képviselő, a Brexit-párti tábor egyik vezéralakja élesen kikelt Theresa May brit miniszterelnök ellen, akinek szerinte rövid időn belül kétszer is könyörögnie kellett a hosszabbításért. Mint mondta, a brit demokrácia halott, megalázó volt britnek lenni, s ez most “kivételesen nem a brüsszeli bürokraták hibája volt”.

MTI nyomán

Pokolba a helye Brexit kitalálóinak

A pokolban van egy külön hely azok számára, akik az Egyesült Királyság európai uniós kiválásáért kampányoltak anélkül, hogy bármiféle tervük lett volna arra nézve, miként lehet ezt biztonságosan végrehajtani – jelentette ki az Európai Tanács elnöke szerdán Brüsszelben.

“Ötven nap van hátra a kilépésig. Tudom, hogy még mindig nagyon sokan reménykednek a folyamat visszafordításában, és én is velük vagyok teljes szívvel, azonban a tények nyilvánvalóak. A brit kormányfőnek, illetve az ellenzék vezetőjének Brexit-párti kiállása jelenleg kizárja ennek a lehetőségét” – mondta Donald Tusk, miután Leo Varadkar ír miniszterelnökkel egyeztetett.
“A bennmaradás ügyét ma egyetlen politikai erő sem képviseli. Nem örülök ennek, de a tényekkel nem lehet vitatkozni” – tette hozzá.
Reményét fejezte ki, hogy Theresa May brit kormányfő csütörtökön új, működőképes javaslatokkal áll elő a rendezetlen kiválás elkerülése érdekében, valamint ismét leszögezte, hogy nem tárgyalható újra a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszeréről szóló szerződés, ahogy benne az úgynevezett ír-északír tartalékmegoldás sem.
Tusk rámutatott, hogy a legfontosabb cél jelenleg a kemény Brexit elkerülése kell legyen, amihez a londoni parlament elutasítása miatt holtpontra jutott folyamat felélesztésére van szükség.
Hangsúlyozta, hogy a brit belpolitikai konfliktus alapját képező, úgynevezett backstop-záradék az ír-szigeti béke fenntartásának biztosításához szükséges. “Az EU elsősorban békeprojekt, nem tesszük kockára a békét, nem határozzuk meg a lejárati idejét a megbékélésnek, ezért elengedhetetlen a pótmegoldás” – húzta alá.
“Nyújtsanak hiteles garanciákat az észak-írországi béke fenntartására, és akkor megbízható barátként távozhat az Egyesült Királyság” – közölte.
“Egyébként azon tűnődtem, hogyan nézhet ki a pokolban azok számára fenntartott külön hely, akik a Brexit mellett kampányoltak anélkül, hogy bármiféle tervük lett volna arra nézve, miként lehet ezt biztonságosan végrehajtani” – fogalmazott Donald Tusk.
Szakemberek szerint az Egyesült Királyságban minden bizonnyal nagy felháborodást keltő kijelentés nem rögtönzés volt, mert azt azonnal közzé is tették az Európai Tanács elnökének Twitter-oldalán.
Leo Varadkar azon véleményének adott hangot, hogy a ratifikálásra váró kiválási szerződés a “lehető legjobb megoldás”, a brit belpolitika instabilitása pedig jól demonstrálja, miért is van szükség az ír tartalékmegoldásra. Emellett figyelmeztetett, folytatni kell a felkészülést az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kiesése esetére.
A sajtóértekezlet végén bekapcsolva maradt Varadkar mikrofonja, így lehetett hallani, amint nevetve azt mondja Tusknak, hogy bár igaza van, a brit sajtóban ezért a mondatáért “nagy bajba fog kerülni”.
Nigel Farage brit európai parlamenti (EP-) képviselő, a Brexit-párti tábor egyik vezéralakja azonnal reagált Tusk megjegyzésére. “A kilépés után megszabadulunk a hozzá hasonló, senki által meg nem választott, arrogáns zaklatóktól. Számomra inkább úgy hangzik, mint a paradicsom” – írta.
Az ír kormányfő később Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével tárgyalt, akivel közös közleményt adtak ki, és újfent leszögezték, hogy nem nyitják újra a huszonhetek a már letárgyalt, “kiegyensúlyozottnak” számító kiválási egyezményt, az ugyanis az egyetlen lehetséges megoldás.
Juncker elmondta, hogy a csütörtökön Brüsszelbe látogató Theresa May teljes mértékben tisztában van a bizottság álláspontjával.
“Én kevésbé vagyok katolikus, mint jó barátom, Donald. Ő erősen hisz a mennyországban és a pokolban. Noha a mennyekben hiszek, a poklot nem láttam, leszámítva az itteni munkámat, mert az maga a pokol” – tréfálkozott Juncker, újságírói kérdésre válaszolva.

Aljas provokációjának tartja a Szkripal-ügyet

A brit hatóságok “aljas provokációjának” minősítette a Szkripal-ügyet Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója újságíróknak nyilatkozva csütörtökön Moszkvában.

 

Szergej Nariskin Fotó: Sergey Guneev/Sputnik

A kémfőnök a sajtó felkérésére arra a hírre reagált, amely szerint az EU hamarosan szankciókkal sújtja majd az orosz katonai hírszerzés (GU) két feltételezett munkatársát, a Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya tavalyi angliai megmérgezésével vádolt Alekszandr Petrovot és Ruszlan Bosirovot.

“Ez egy aljas provokáció Nagy-Britannia hatóságai részéről. Azért aljas, mert látható, hogy a hatóságok folyamatosan elsöprik az elkövetett bűncselekmény nyomait, megsemmisítik a bizonyítékokat. Méghozzá a legelső napoktól fogva” – nyilatkozott Nariskin.

“Arról már nem is beszélek, hogy hol vannak állampolgáraink, Julija Szkripal és az apja? Miért rejtegetik őket?” – tette hozzá.

Szkripalt és lányát március 4-én sikertelenül próbálták megmérgezni az angliai Salisburyben, mindketten kórházba kerültek. A brit hatóságok szeptember 5-én Petrovot és Bosirovot vádolták meg a bűncselekménnyel, azt állítva, hogy mindketten az orosz katonai hírszerzés ügynökei, és a mérgezéshez “Novicsok” típusú katonai idegméreg-hatóanyagot használtak.

Brit tisztségviselők arra is egyértelmű célzásokat tettek, hogy a merényletet szerintük a legmagasabb szinten rendelhették el Oroszországban. Moszkva visszautasította a vádakat, és nehezményezte, hogy az üggyel kapcsolatban London nem fordult jogsegélykérelemmel Moszkvához, a gyanúsítottak ujjlenyomatait sem szolgáltatta ki az orosz rendvédelmi szerveknek, Szkripalék konzuli láthatását pedig nem engedélyezte.

A vádak és viszontvádak nyomán London és Moszkva még tavasszal kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. Hasonló lépések történtek Oroszország és más, Nagy-Britanniával szövetséges és vele szolidáris államok között is. A kölcsönös retorziók összesen mintegy 300 külszolgálatost sújtottak.

Szeptember 6-án az amerikai, a német, a francia és a kanadai kormány egy Londonnal közös nyilatkozatban közölte: teljesen megbízik abban a brit megállapításban, hogy a Szkripal-ügy két gyanúsítottja az orosz katonai hírszerzés ügynöke, és abban a brit kormányzati véleményben is, hogy az akciót szinte biztosan az orosz állam valamely magas szintjén hagyták jóvá.

Júliusban Amesburyben két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is rosszul lett ugyanattól az idegméreg-hatóanyagtól, amelyet Szkripalék megmérgezéséhez használtak, azután, hogy találtak egy méreganyagot tartalmazó parfümös fiolát. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folytatott nyomozást. MTI)

Gond lesz az angol jogsikkal?

A brit kormány azt javasolja a Nagy-Britanniában kiállított gépjárművezetői jogosítványok tulajdonosainak, hogy ha más EU-országokban élnek, minél előbb cseréljék ki vezetői engedélyüket a fogadó ország által kibocsátott jogosítványra.

A brit közlekedési minisztérium hétfőn ismertetett útmutatása szerint ha az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről kidolgozott megállapodás életbe lépése nélkül távozik márciusi végén az Európai Unióból, a brit jogosítványok más uniós országokban élő tulajdonosait járművezetői vizsga letételére kötelezhetik fogadó országuk hatóságai, annak fejében, hogy a Brexit után is vezethessenek az adott EU-országban.
A tárca szerint azoknak, akiknek brit járművezetői engedélyük van, és az Európai Unió más országaiban laknak, a lehető leggyorsabban meg kellene szerezniük annak az országnak a jogosítványát, ahol élnek, mivel a kilépés március 29-i időpontjához közeledve egyre hosszabb átfutási idővel és késedelmekkel lehet számolni az igénylések várható gyarapodása miatt.
Az útmutatás szerint a Nagy-Britanniában élő, brit jogosítvánnyal vezető autósoknak megállapodás nélküli Brexit esetén nemzetközi járművezetői engedély kiváltására lehet szükségük ahhoz, hogy az EU-tagállamokban vezethessenek.
A brit kormány az elmúlt hetekben számos hasonló, felkészítő célú tájékoztatót tett közzé megállapodás nélküli Brexit esetére.
Ezek sok minden egyéb mellett arra is felhívták a figyelmet, hogy ha a brit EU-tagság az unióval elért megállapodás életbe léptetése nélkül szűnik meg, akkor a Nagy-Britanniában, illetve az Európai Unióban bejegyzett légitársaságok elvesztenék a brit és az uniós célállomások közötti automatikus, előzetes engedélykérési kötelem nélküli járatüzemeltetési jogaikat, és nem lenne garantálható a roamingdíj-mentes mobiltelefon-használat az EU-tagállamokba látogató, brit mobiltelefon-előfizetést használó utazók számára.
Már a korábbi tájékoztatókban is szerepelt, hogy a brit járművezetői jogosítványok érvényességét sem feltétlenül ismernék el az uniós tagországok megállapodás nélküli Brexit esetén; ezt az útmutatót frissítette a közlekedési tárca a hétfőn kiadott felhívással.

MTI

Megúszták a drónosok

Vádemelés nélkül szabadlábra helyezték vasárnap azt a két embert, akit a londoni Gatwick repülőtér forgalmát megbénító drónok ügyében vettek őrizetbe péntek éjjel. A második legnagyobb forgalmú londoni repülőteret üzemeltető vállalat több tízezer font nyomravezetői díjat ajánlott fel a tettesek felkutatását eredményező információkért.

A területileg illetékes Sussex megyei rendőrség vasárnapi tájékoztatása szerint a két őrizetes “mindvégig együttműködési készséget tanúsított” a vizsgálatot végző nyomozókkal, és a rendőrség immár nem tartja őket az incidens gyanúsítottjainak.
A sussexi rendőrség nem nevezte meg az illetőket. A korábbi hatósági tájékoztatásból annyi vált ismertté, hogy egy 47 éves férfiről és egy 54 éves nőről van szó, akiket lakóhelyükön, a Gatwick repülőtér közvetlen közelében fekvő Crawley városában vettek őrizetbe, és drónok illegális használatának bűncselekményével gyanúsították őket.
A brit sajtó nem megerősített, de egybehangzó értesülései szerint egy házaspárról van szó.
A Gatwick repülőteret szerda estétől 33 órán át zárva kellett tartani drónok rendszeres berepülése miatt. A zárlat idején legalább 40 drónberepülést észleltek a repülőtér légterében, és emiatt több mint ezer járatot kellett törölni vagy más repülőterekre átirányítani. Az átirányítások és járattörlések 140 ezer utast érintettek.
A forgalom vasárnapra jórészt helyreállt, de a repülőtér továbbra is késések, járattörlések lehetőségére figyelmezteti az utasokat az áthúzódó hatások miatt.
Gatwickről az easyJet brit légitársaság közlekedtet járatokat Budapestre. A vasárnapi menetrendben szereplő két budapesti easyJet-járatot a repülőtér információs szolgálata indulásra jelölte.
A csütörtöki zárlat idején az aznapra beütemezett két budapesti easyJet-járatot törölték. A pénteki és a szombati budapesti easyJet-járatok már közlekedtek.
A Sussex megyei rendőrség hangsúlyozta vasárnapi tájékoztatásában, hogy ha egy adott nyomozás során valakit őrizetbe vesznek, az nem jelenti azt, hogy az illető bűnös a nyomozás tárgyát képező ügyben. A közlemény kiemeli, hogy a sussexi rendőrség nem kívánta nyilvánosságra hozni a drónincidens ügyében őrizetbe vett két ember személyazonosságát.
Ez egyenes utalás volt arra, hogy a brit sajtó fényképekkel bőségesen illusztrált híradásokban nevezett meg egy házaspárt az ügyben őrizetbe vett gyanúsítottakként.
A repülőteret üzemeltető cég, a Gatwick Airport Limited vasárnap 50 ezer fontot (csaknem 18 millió forintot) ajánlott fel azoknak, akik a forgalmat megbénító illegális drónreptetések tetteseinek őrizetbe vételéhez és elítéléséhez vezető érdemi információval szolgálnak.
A brit törvények alapján közforgalmú repülőterek egy kilométeres körzetében magánszemélyek számára tilos drónok reptetése.
Chris Grayling brit közlekedési miniszter a BBC rádiónak nyilatkozva súlyos bűncselekménynek minősítette az incidenst, és kijelentette, hogy az elkövetők több év börtönnel számolhatnak.
A BBC nem hivatalos értesülése szerint Gatwick légterét az izraeli fejlesztésű Drone Dome – drónkupola – rendszer védi, és ennek telepítése után indulhatott újra a forgalom.
A Drone Dome rendszer alkalmas a drón radarfelderítésére, a drón és működtetője közötti rádiókapcsolat megszakítására és a tiltott légtérben észlelt repülőszerkezet irányított leszállítására biztonságos helyen.
A brit kormány csak annyit közölt, hogy a Gatwick forgalmát megbénító drónok és üzemeltetőik felkutatásába a brit hadsereg is bekapcsolódott, és az általa alkalmazott eszközök tették lehetővé a repülőtér újraindítását, de hivatalos bejelentés nem hangzott el ezeknek az eszközöknek a mibenlétéről.

MTI

Az egyik gyanúsított kartonján lévő szám a moszkvai védelmi tárcához vezet

Az orosz védelmi minisztériumban csörög az a telefon, melynek számát Alekszandr Petrov kartotékjára pecsételték az orosz központi nyilvántartásban – jelentette szombaton a The Independent című brit lap.

A lap munkatársa moszkvai előhívóval felhívta a nyilvánosságra került telefonszámot, és a vonal másik végén az orosz védelmi tárca recepcióján vették fel a kagylót. Amikor Petrovról érdeklődött, egyszerűen letették a telefont. A Novaja Gazeta című orosz lap pedig azt írja, hogy a telefonszám Moszkva Horosjovszkij nevű kerületébe vezet, ahol a GU katonai hírszerzés központja is található.
A Bellingcat oknyomozó portál és az orosz The Insider című portál tárta fel, hogy az orosz központi nyilvántartásban semmilyen adat nincs Alekszandr Petrovról 2009 előttről, amikor is jelenleg is érvényes igazolványát kapta. Kartotékján szerepel az a pecsét, melyen a The Independent által felhívott számon kívül az szerepel, hogy a dossziéból semmilyen adatot nem lehet kiadni. A személyes adatokat tartalmazó oldal üres, és kézzel azt írták a fejlécére, hogy “van róla levél. Sz. Sz.”, ami szakértők szerint a szigorúan titkos orosz rövidítése. A Bellingcat szerint mindez azt támasztja alá, hogy Alekszandr Petrov nem valós személy, ez csak fedőnév.
London Petrovot és Ruszlan Bosirovot azzal gyanúsítja, hogy orosz ügynökök, és a felső vezetés utasítására március elején novicsokkal megmérgezték Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, Juliját. A két férfi a héten az RT orosz állami televíziónak adott interjúban azt állította, hogy ők mindössze turistáskodni utaztak Salisburybe, mert barátaik régóta unszolták őket, hogy nézzék meg a város katedrálisát.

MTI