Átszökött egy észak-koreai katona Dél-Koreába

Szerző

Dél-Koreába szökött egy észak-koreai katona a Koreai-félszigetet kettéválasztó demilitarizált övezeten (DMZ) át – közölte csütörtökön a dél-koreai hadsereg egyesített vezérkara.

A katonát, akit szerda este észleltek hőérzékelő kamerák az Imdzsin folyónál, a dél-koreai hadsereg őrizetbe vette, ő pedig máris kifejezte szándékát, miszerint Dél-Koreában akar maradni.

Ugyancsak szerdán a dél-koreai hadsereg ismeretlen holttestre bukkant az Imdzsin folyóban, nem messze a DMZ-től. A dél-koreai védelmi minisztérium szóvivője szerint a halott feltehetően észak-koreai civil.

Hétfőn Dél-Korea három halászt engedett vissza Észak-Koreába, akik csónakkal szelték át a két országot elválasztó tengeri határt. Déli tisztségviselők nem zárták ki, hogy a három ember eredetileg át akart szökni, ám később a hazatérés mellett döntöttek.

Minden évben észak-koreaiak százai próbálnak Dél-Koreába jutni, de csak kevesen próbálkoznak a DMZ-n keresztül, az itt található aknák, szögesdrótok és katonai őrposztok miatt.

Legutóbb 2018 novemberében szökött át ezen az útvonalon egy észak-koreai katona, 2017-ben pedig egy másikra többször rálőttek a társai szökés közben; az ő sebeit később Dél-Koreában látták el.

A két ország vezetői tavaly szeptemberi phenjani csúcstalálkozójuk során határoztak a demilitarizált övezet aknamentesítéséről. Ugyanekkor No Kvang Csol észak-koreai és Szong Jong Mu dél-koreai védelmi miniszter átfogó katonai megállapodást írt alá a feszültségek csökkentéséről, valamint arról, hogy elejét vegyék a véletlen katonai incidenseknek.

MTI

 

Trump meghátrált?

Derült égből villámcsapás. Az Észak-koreai amerikai kapcsolatok helyreállítása és a két Korea békülési folyamatának hirtelen vége szakadt, ugyanis  Donald Trump amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy elmarad a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel június 12-re Szingapúrba tervezett csúcstalálkozója.

 

Az elnök egy levelet írt Kim Dzsong Unnak, amelyben lemondta a találkozójukat. A levelet a Fehér Ház a Twitter-oldalán meg is osztotta.

A levélben Trump felidézi, hogy Észak-Korea kérte a találkozót, és már az amerikai elnök is nagyon várta azt, de

Sajnálatos módon a legutóbbi közleményében megfogalmazott elképesztő düh és nyílt ellenségesség miatt ebben a pillanatban helytelennek érzem ennek a régóta tervezett találkozónak a megtartását

– írta Trump, hozzátéve, hogy a szingapúri találkozó így nem fog létrejönni. Az amerikai elnök hozzátette, hogy míg Észak-Korea sokat beszél a nukleáris kapacitásairól, addig az Egyesült Államoké “olyan súlyos és erőteljes, hogy azért imádkozom Istenhez, hogy soha ne kelljen használni”.

Trump hozzátette azt is, hogy egy remek párbeszéd kezdett kialakulni közöttük, és ez az, ami számít, ezért várja, hogy találkozzon Kim Dzsong Unnal “egy nap”. Addig is megköszönte az észak-koreai vezetőnek, hogy túszokat engedett el, méltatva ezt a gesztust.

Az amerikai elnök azért nyitva hagyta a találkozó lehetőségét: azt írta, ha Kim Dzsong Un meggondolná magát, akkor mindenképp szóljon neki, mert különben a világ és Észak-Korea is elveszti a lehetőséget a tartós békére és a jólétre.

Felesleges feltételezésekbe bocsátkozni. Szándékos betervezett húzása volt e az amerikai elnöknek, vagy olyan háttér információk alapján döntött ami a saját biztonságát a kommunista államban nem látta sérthetetlennek, nem tudni. Egy biztos. Ezzel előre be nem látható ideig csúszik a nyugalom a félszigeten.

Hab a tortán, hogy Észak-Korea csütörtökön külföldi újságírók jelenlétében leszerelte nukleáris kísérleti telepét Punggje-riben, ahol hat kísérleti atomrobbantását korábban végrehajtotta – jelentették hírügynökségek csütörtökön.

A kínai határ közelében, az ország északkeleti részében fekvő Punggje-ri üzem bezárását Kim Dzsong Un észak-koreai vezető Donald Trump amerikai elnökkel tartandó júniusi csúcstalálkozója elé időzítette.

A létesítmény bezárására vonatkozó döntés pozitív visszhangot váltott ki, annak ellenére, hogy a lépés nem visszafordíthatatlan, és számos más intézkedésre is szükség van, hogy Phenjan eleget tegyen Trump elnöknek a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítésével kapcsolatos követeléseinek.

Észak-Korea nemzetközi szakértőket nem hívott meg az eseményre, ami az AP amerikai hírügynökség szerint csökkenti a Phenjan által tett engedmény értékét.

Persze mind ezek nem előzmény nélküliek. 

A KCNA észak-koreai hírügynökség korábban – helyi idő szerint szerda hajnalban – azt közölte, hogy Phenjan lemondja a június 12-ére Szingapúrba kitűzött csúcstalálkozót Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un észak-koreai vezető között a most zajló amerikai-dél-koreai hadgyakorlat miatt, amely Phenjan szerint egy Észak-Korea elleni invázió főpróbája. A gyakorlat miatt Észak-Korea le is mondott egy szerdára tervezett magas rangú találkozót déli szomszédjával.

Pár órával később egy észak-koreai külügyminiszter-helyettes jelezte, lemondják a csúcstalálkozót, ha Washington ragaszkodik ahhoz, hogy semmisítsék meg minden atomfegyverüket. Ha az Egyesült Államok megpróbálja “kikényszeríteni az egyoldalú teljes leszerelést, akkor (…) felülvizsgáljuk a csúcstalálkozóra vonatkozó tervet” – mondta Kim Kje Gvan.

Jelezte: céljuk a Koreai-félsziget atomfegyvermentessé tétele, de ennek előfeltétele, hogy legyen vége a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal (KNDK) szembeni ellenséges politikának, a nukleáris fenyegetésnek és az Egyesült Államok általi zsarolásnak. “A világ nagyon jól tudja, hogy országunk sem nem Líbia, sem nem Irak, amelyek szánalmas sorsra jutottak. Teljesen abszurd a KNDK-t – egy atomhatalmat – Líbiához hasonlítani, amely még csak a kezdeti fázisában tartott a nukleáris fejlesztésnek” – közölte. “Az Egyesült Államok azt mondja: gazdasági előnyöket biztosít nekünk, ha feladjuk atomfegyvereinket, de mi a gazdaságunk fejlesztését soha nem tőle vártuk, ezért ilyen megállapodásba soha nem fogunk belemenni” – tette hozzá. Kim Kje Gvan felszólította Washingtont, hogy “jóhiszeműen” viszonyuljon a tárgyalásokhoz, és akkor “ennek megfelelő” válaszokat fog kapni Észak-Koreától.

a hvg.hu és a portfolio.hu nyomán

 

MEGKEZDŐDÖTT A TÁRGYALÁS A KÉT KOREAI ELNÖK KÖZÖTT

Kim Dzsong Un átlépte pénteken a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat Panmindzsonban, és megkezdte a tárgyalásokat Mun Dzse In dél-koreai elnökkel; a koreai háború befejezése, 1953 óta ő az első észak-koreai vezető, aki Dél-Korea területére lépett.

A hosszú másodpercekig tartó, a demarkációs vonalon átnyúló történelmi kézfogás után Kim Dél-Korea területére lépett, majd az ő javaslatára Munnal együtt a demarkációs vonal túloldalán, vagyis Észak-Korea területén is tettek egy-két lépést (a szöuli elnöki hivatal illetékesei szerint ez meglepő gesztus volt Kim részéről, mert nem szerepelt a protokollban).

Közben többször ismét kezet szorítottak, szívélyesen társalogtak egymással, majd elvonultak tárgyalni a demilitarizált övezet déli oldalán lévő Béke Házába. A két koreai vezetőt Csoszon-dinasztiabeli egyenruhába öltözött díszőrség kísérte az épülethez – jelentették hírügynökségek és az eseményt élőben közvetítő hírtelevíziók.

Kim Dzsong Un kilencfős észak-koreai küldöttség élén érkezett a tárgyalásokra. Szemüvegben volt, a megszokott fekete Mao-zubbonyt viselte, miközben kíséretének tagjai katonai egyenruhában vagy öltönyben voltak.

Még mielőtt megkezdődtek volna a tárgyalások Kim bejegyzést írt a Béke Házának vendégkönyvébe.

„Új történelem kezdődik most. A béke korszaka a történelem kezdőpontjától”

– írta.

A tárgyalások a sajtó számára is nyilvános kezdetén Kim Dzsong Un meggyőződését fejezte ki, hogy a megbeszélések jelentős eredményeket hoznak.

„Azzal a reménnyel érkeztünk ide, hogy új lapot nyissunk a két Korea történelmében. Biztos vagyok abban, hogy Mun Dzse In elnökkel konstruktív tárgyalásokat tudunk majd folytatni, amelyeknek nagyon jó és jelentős eredményei lesznek”

 

– fogalmazott Kim. Hangsúlyozta, hogy nem szeretné a múlt megismétlődését, és eltökélt abban, hogy végrehajtja az észak-koreai fél által vállalt minden kötelezettséget.

Mun Dzse In arra szólította tárgyalópartnerét, hogy együtt teremtsenek békét és virágoztassák fel a Koreai-félszigetet.

„Tudatában vagyok annak, hogy milyen felelősség nyomja a vállunkat. És én hálás vagyok azért a határozottságért és bátorságért, amelyet ön tanúsított a tárgyalásokra érkezve.

Tanúsítsunk hát együtt bátorságot és határozottságot, és teremtsünk békét a Korei-félszigeten. Ettől a naptól a demarkációs vonal többé nem a viszály, hanem a béke jele”

– fogalmazott a dél-koreai vezető.

 

Panmindzson, 2018. április 27.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezetõ (j) és Mun Dzse In dél-koreai elnök beszélget a két Koreát elválasztó panmindzsoni demilitarizált övezetben, mielõtt tárgyalást kezdenek a déli oldalon levõ Béke Házában 2018. április 27-én. Kim Dzsong Un személyében 65 éve elõször lépett észak-koreai vezetõ dél-koreai területre. (MTI/AP pool/Korea-közi csúcs sajtószolgálata)

Kim és Mun tárgyalásainak első fordulója másfél-két órán át tartott, utána újságíróknak nem nyilatkoztak. A dél-koreai elnöki hivatal közleménye szerint Kim elfogadta tárgyalópartnere meghívását Szöulba, tetszőleges időpontban.

A megbeszélések után Kim gépkocsival a demilitarizált övezet észak-koreai részére hajtott, ahol egyedül költi el az ebédjét. Tizenkét testőre futva tette meg az utat, követve a gépkocsiját.

Hírügynökségi ismertetések szerint a két koreai vezető ezután a békét és virágzást jelképező fenyőfát fognak együtt elültetni, majd rövid sétát tesznek, de csak kettesben, kíséret nélkül, s csak ezután tartják meg a megbeszélések második fordulóját.

Utoljára tíz évvel ezelőtt tartottak csúcstalálkozót a jogilag egymással még mindig hadban álló két Korea vezetői, de még sosem fordult elő a háború óta, hogy phenjani vezető Dél-Korea területére lépett volna.

Közvetlenül azután, hogy Kim útnak indult Phenjanból a találkozóra, a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség közleményt adott ki, amely szerint Kim „őszintén” fog tárgyalni minden felmerülő kérdésről, a Korea-közi kapcsolatok javításáról, a béke, a jólét megteremtéséről és a Koreai-félsziget újraegyesítéséről. Kim személyesen fogja tájékoztatni a nyilvánosságot a csúcstalálkozó eredményeiről.

Az Egyesült Államok élénk figyelemmel követi a Korea-közi eseményt, amely előrejelzésként szolgálhat a május végén vagy június elején esedékes, történelmi jelentőségű csúcstalálkozóhoz Donald Trump amerikai elnök és Kim Dzsong Un között.

A Fehér Ház a történelmi csúcstalálkozó kezdetekor kiadott közleményében fejezte ki jókívánságait a koreai népnek. Kifejezte reményét, hogy a panmindzsoni megbeszélések „haladást hoznak majd az egész Koreai-félsziget békés és felvirágzó jövőjének”. A Fehér Ház közölte, hogy folytatni kívánja a tárgyalásokat Szöullal, előkészítendő a tárgyalásokat Trump és Kim között.

SZÖUL: KOMOLY ÉS ŐSZINTE TÁRGYALÁSOKAT FOLYTATOTT A KÉT KOREA VEZETŐJE A NUKLEÁRIS LESZERELÉSRŐL
A felek közös nyilatkozat megfogalmazásán dolgoznak, annak tartalmáról, tárgyalásaik eredményeiről az egynapos csúcstalálkozó végén (közép-európai idő szerint várhatóan 11 óra 30 perckor) tesznek majd bejelentést a helyszínen, a demarkációs vonalon fekvő Panmindzsonban – tette hozzá.

Kim Dzsong Un péntek délelőtt lépte át a két Koreát elválasztó demarkációs vonalat Panmindzsonban, és kezdte meg a tárgyalásokat Mun Dzse In dél-koreai elnökkel; a koreai háború befejezése, 1953 óta ő az első észak-koreai vezető, aki Dél-Korea területére lépett.

A tárgyalások több mint másfél órás első fordulója után a felek külön ebédeltek. A tervek szerint a két koreai vezető egy békét és virágzást jelképező fenyőfát ültet el együtt, majd rövid sétát tesznek kettesben, kíséret nélkül, s ezután tartják meg a megbeszélések második fordulóját.

A szöuli elnök szóvivője azt is bejelentette, hogy este – a felek közös bejelentése után – Kim Dzsong Un felesége, Ri Szol Dzsu is részt vesz a két vezető közös vacsoráján.

SZAKÉRTŐ: BÉKÉT HOZHAT A KOREAI CSÚCSTALÁLKOZÓ

A békéről és az atomfegyvermentes Koreai-félszigetről szóló általános dokumentum elfogadásával zárulhat a két koreai vezető jelenleg is zajló csúcstalálkozója – mondta Csoma Mózes Korea-kutató, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa az M1 aktuális csatorna péntek reggeli műsorában.

A tárgyalások idővel elvezethetnek a csúcstalálkozó intézményesüléséhez, rendszeressé válásához, illetve közös információs központ létrehozásához, ami később alapja lehet a két fővárosban létrejövő képviseleteknek – tette hozzá.

Kim Dzsong Un észak-koreai és Mun Dzse In dél-koreai vezető panmindzsoni találkozója a koreai háború vége, 1953 óta az első alkalom, hogy észak-koreai vezető Dél-Korea területére lépett.

Kim Dzsong Un várhatóan néhány hét múlva találkozik Donald Trump amerikai elnökkel is.

KIM DZSONG UN ELKÖTELEZETTNEK MONDTA MAGÁT A KOREAI-FÉLSZIGET ATOMMENTESÍTÉSE IRÁNT
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető elkötelezettségét fejezte ki nukleáris programjának felszámolása és a Koreai-félsziget teljes atommentesítése mellett pénteken, a Korea-közi csúcstalálkozót lezáró közös nyilatkozat tanúsága szerint.

Kim és Mun Dzse In dél-koreai elnök a nyilatkozat szerint megfogadták, hogy együttes erőfeszítéssel megpróbálják hivatalosan is lezárni az 1950-53-as koreai háborút. A konfliktust ugyanis annak idején nem békekötés, hanem csak fegyverszünet zárta.

A felek ígéretet tettek arra, hogy május 1-jétől kezdve berekesztik az ellenségeskedés minden formáját földön, vízen és levegőben. Ennek szellemében a határra telepített hangosbemondók propagandaadását is megszüntetik.

Mun szerint a béke új korszaka köszöntött be a Koreai-félszigeten.

Forrás: MTI/Magyar Idők

Kína lát megoldást a problémára

Észak-Korea sokadik rakétakilövési kísérletét hajtotta végre ma hajnalban. A különbség a többihez képest viszont meghatározó. Ezúttal a rakéta röppályája Japán északi területe felett húzódott, mintegy 550 km magasságban, és 2700 kilométeres útja után csapódott a tengerbe.

Japán azonnal diplomáciai úton reagált. Kína megoldásnak tartaná, ha nem csak déli szomszédja hagyna fel a kísérletekkel, hanem egy úgynevezett  “kettős moratóriummal”,  az említett országok is  felhagynak a másikat provokáló tevékenységükkel. Itt Amerika, Japán és Dél – Korea közös hadgyakorlataira utalt, mely meglátása szerint még inkább bosszantja Észak-Koreát. Tegyük hozzá, sem nekik, sem az oroszoknak nem tetszik.

“Nyomásgyakorlás, büntetőintézkedések, fenyegetések nem tudják megoldani a problémát. A problémát egyetlen módon lehet megoldani, megszakítani a nukleáris tesztek és hadgyakorlatok ördögi körét: párbeszéd keretében foglalkozni minden fél ésszerű biztonsági aggályával”

mondta a kínai külügyi szóvivő.

 

Phenjan könyörtelen csapással fenyegetőzik

Dél-Korea és az USA közös hadgyakorlatot tervez a koreai vizeken, amire Észak-Korea „könyörtelen csapást”  ígért válaszként és az Egyesült Államokat hibáztatja egy esetleges háború kirobbanásáért.

A közleményben azt írják, Guamot, Hawaii-t, de akár az amerikai kontinenst is elérik, és azzal vádolták az amerikai kormányt – vagy ahogy ők fogalmaznak: a Trump-csoportot -, hogy nukleáris háborúba sodorja a világot – írja az Index.

Az amerikai hadsereg parancsnoka is -korábban – „rettenetes lenne ”  ha az USA katonai válaszcsapással reagálni az észak-koreai rakétafenyegetésre de elképzelhetetlen következményekkel járna  ha engednék, hogy  Észak Korea képessé váljon az amerikai kontinens elérésére, egy nukleáris fegyverrel.

Dél-Korea elutasítja a háborút és közölte az USA-val, hogy Szöul engedélye nélkül semmilyen körülmények között nem kezdhet katonai akciókba, az északi rezsim ellen.

Trump a Twitteren üzen Kimnek

Donald Trump Twitter bejegyzésében megmondta a tutit. Nem fél fegyvert használni Észak-Korea megregulázására.

„Teljesen készen állnak a katonai megoldások, csőre töltöttünk arra az esetre, ha Észak-Korea nem bölcsen cselekszik. Remélhetőleg Kim Dzsong Un más utat választ”

Mindezt néhány órával ezelőtt.

„Teljesen készen állnak a katonai megoldások, csőre töltöttünk arra az esetre, ha Észak-Korea nem bölcsen cselekszik. Remélhetőleg Kim Dzsong Un más utat választ”

Kemény és véres volt Kim Dzsong Un öt éve

Öt éve lépett Észak-Korea élére Kim Dzsong Il fia, Kim Dzsong Un, s egy friss dél-koreai elemzés szerint ezalatt 340 főt végeztetett ki a diktátor. A Nemzetbiztonsági Stratégiai Intézet jelentését az amerikai CNN hírtelevízió idézte. A dokumentum szerint a halálra ítéltek közül mintegy száznegyven vezető beosztású kormányhivatalnok, illetve a kommunista Koreai Munkáspárt prominens tagja volt.

A dokumentum szerint a legifjabb Kim a kivégzéseket arra használja, hogy vaskézzel kezében tartsa az irányítást. Hogy mennyire véres is a még mindössze most is csak 32 éves diktátor uralma, azt az amerikai RAND Corporation politikai elemző egyik vezető védelmi szakértője érzékeltette az amerikai hírtelevízió megkeresésére. „Kim Dzsong Un uralmának öt éve alatt ötször cserélte le a védelmi minisztert, miközben apja 17 éve alatt erre összesen háromszor került sor… két esetben azért, mert a miniszter idős korában elhunyt” – érzékeltette a jelenlegi diktátor brutalitását Bruce Bennett.

A családját se kíméli

Noha észak-koreai konkrétumok ritkán szivárognak ki kivégzésekről, idén az például bejárta a sajtót, hogy „rossz magatartás” miatt Kim kivégző osztag elé dobta az ország vezető oktatási hivatalnokát, Kim Jong Dzsilt. Tavaly májusban állítólag egy repülőgép elhárító rakétával végezték ki Hjon Jong Csol védelmi minisztert egy fővároshoz közeli katonai akadémián. Kim a családját se igazán kíméli, három éve árulás címszóval az egyik nagybátyját végeztette ki, mert állítólag átvette volna tőle a hatalmat.

A hawaii Csendes-óceáni Egyetem professzora, Szeung Kjun Ko szerint Kim azért ennyire brutális, mert retteg attól, hogy bárki elveheti tőle a hatalmat. Ezért szerinte a gyanú legkisebb neszére is megtorlás eszközét veti be.

 Kim Dzsong Un egy másik diktátor, a kubai Fidel Castro halálakor részvétét fejezte ki Kuba phenjani külképviseletén AFP
Kim Dzsong Un egy másik diktátor, a kubai Fidel Castro halálakor részvétét fejezte ki Kuba phenjani külképviseletén AFP

Közben apja és nagyapja, az 1994-ben elhunyt „államalapító”, Kim Ir Szen árnyékában a legifjabb vezető is ég a vágytól, hogy elődei nyomdokába lépjen, és nagy vezetőként gondoljanak rá, illetve ezt a látszatot keltse.

Nyugati, dél-koreai és japán jelentések, elemzések szerint Kim emberi jogi sértéseinek se szeri, se száma. Az általa uralt Észak-Korea ma a világ egyik legbrutálisabb diktatúrája, s nagyjából olyan a hangulat, mint a rettegett diktátor, Sztálin alatt a Szovjetunióban.

A 32 éves vezető egyébként valamikor 2009 táján feleségül vette Ri Szol Jut. A párnak állítólag egy lánya született 2012-ben, erről még a 2013 tavaszán a Kim meghívására odalátogató volt amerikai profi kosárlabdasztár, Dennis Rodman adott hírt hazatértekor.