A posztkommunista Baloldal kapta Türingiában a legtöbb szavazatot

A legnagyobb eddigi kormánypárt, a posztkommunista Baloldal (Die Linke) kapta a legtöbb szavazatot a németországi Türingia tartományban vasárnap tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson, a jobboldali, bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) pedig megelőzte a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) az este közölt eredménybecslések szerint. “A posztkommunista Baloldal kapta Türingiában a legtöbb szavazatot” bővebben

Kormánygépnek ütközött egy furgon Dortmundban

Arold Péter

Érdekes baleset történt a dortmundi repülőtéren Németországban. Kormánygépnek ütközött egy furgon Dortmundban.

Az első vizsgálati részletek furcsa okokat neveztek meg: A repülőtér egyik alkalmazottja szerint egy úton egy piros furgon közlekedett a kifutópályán. Amikor meglátta a kancellár fehér jetjét a “Németországi Szövetségi Köztársaság” felirattal, kiugrott a járműből hogy mobiltelefonjával lefotózza.
A kancellár iránti lelkesedése komoly következményekkel járt, ugyanis a furgon vezetője  nem húzta be a Renault kézifékét, ami lassan továbbgurult és neki ütközött a fehér “Global 5000” orrának. A gép borítólemeze megrepedt, és megrongálódott az orra is.
Merkel ezzel a géppel utazott volna egy találkozóra, de mivel a gép megsérült, kénytelen volt egy helikopterrel utazni.

A Luftwaffe-nak egyre több problémája van a baleset miatt, ugyanis több kormánygép is sérült, vagy karbantartásra vár. Jelenleg a négy „Global” gépből egyik sem áll rendelkezésre, és még a nagy A340-es repülőgépek egyikét is hetekig karbantartják. Ennek eredményeképpen egyre nehezebbé vált Merkel utazásait szervezőknek, hogy megtervezzék a kancellár és a miniszterek útjait, ezért egyre gyakrabban szükséges a hagyományos ülés foglalás polgári gépeken.

 

Bus rammt Kanzler-Jet
Der Spiegel

Az utóbbi hónapokban több probléma is volt a légi járművek készenléti készségével kapcsolatban: Áprilisban a “Konrad Adenauer” gumiabroncsa a New York-i leszálláskor ment tönkre, februárban Maas repülőgépe Maliban maradt.
Még drámaibbak voltak a “Global 5000” technikai problémái április közepén, amikor a Bundeswehr pilótái a berlini-Schönefeld-i karbantartó létesítményből felszálltak a géppel, rövid időn belül a felszállás után elvesztették a repülőgép feletti uralmat, és vészhelyzeti leszállást kellett végezniük. Letértek a kifutópályáról, és áthajtottak a gyepen. A gép fúvókája megsérült.

Spiegelonline

Ha további érdekes hírekre kíváncsi látogassa meg Facebook oldalunkat is vagy keresse fel magazinunkat

A tervezettnél tovább tartha t a berlini Pergamon Múzeum felújítása

Az eredeti tervekhez képest hat évet csúszhat, akár 2025-ig is eltarthat Németország egyik legnépszerűbb kulturális intézménye, a berlini Pergamon Múzeum (Pergamonmuseum) felújítása.

Az ókori világ nyolcadik csodájának is nevezett Pergamon-oltárnak otthont adó múzeum rekonstrukciója ugyan az eltervezett menetrend szerint halad, de meglehet, hogy adódik egy legfeljebb 19 hónapos csúszás, így a munkát 2023 nyara helyett csak 2025-ben fejezik be, de a 477 millió eurós (155 milliárd forint) költségvetést nem lépik túl – idézte a BZ című berlini lap csütörtökön a beruházás vezetőit.
A munka befejezését eredetileg 2019-re tervezték, és az első költségvetés 385 millió euróról szólt. A terveket 2016-ban kellett módosítani. Az akkor kitűzött 2023-as céldátum elsősorban a feladat rendkívüli összetettsége miatt kerülhet veszélybe.
A felújítást azért kell igen körültekintően kell végezni, mert az időszámítás előtti második században Kis-Ázsiában, a mai Törökország területén alkotott Pergamon-oltár és a múzeum gyűjteményének számos további pótolhatatlan kincse az építési terület része, az egyik épületszárny pedig továbbra is nyitva tart, folyamatosan fogadja a látogatókat. Ráadásul a részt vevő vállalkozások az építőipar fellendülése miatt a végletekig leterheltek.
A múzeum két nagy épületszárnyból és a kettőt összekötő csarnokból áll. Az üvegborítású tetővel fedett csarnokban áll a hellenisztikus művészet remekei közé tartozó Pergamon-oltár, amely a felújítás miatt már 2014 óta nem látogatható.
A nagyjából 37 méter széles és 34 méter magas ókori műemlék körüli építményt kívül-belül felújítják, a világítástól a klímaberendezésen át a biztonsági rendszerig mindent modernizálnak benne. A legnagyobb feladat az elöregedett acélszerkezeten nyugvó üvegtető újjáépítése. A munkálatokat lassító külön nehézség, hogy maga a csarnok is műemlék, ezért szigorú építési szabályok vonatkoznak rá.
Az építkezés az öt múzeumból álló Múzeumsziget rekonstrukciójának egyik üteme. A berlini belvárosban fekvő épületegyüttest nemcsak felújítják, hanem elvezetik hozzá a metrót és építenek egy közös fogadócsarnokot, amelyből föld alatti sétányokon lehet majd eljutni a múzeumokhoz. A több mint egymilliárd eurós beruházás 2026-ra készülhet el.

 

A németek és az olaszok visszahúzzák az EU gazdaságát

Forrás

Borúlátóbb képet rajzol az európai gazdaság növekedéséről a következő két évben legutóbbi, tavaly őszi előrejelzéséhez képest az Európai Bizottság.

A világkereskedelmi feszültségek, a kínai gazdaság lelassulása és a nagy eurózóna-tagállamok halványabb teljesítménye húzódik meg a háttérben. Magyarországnak idén 3,4, jövőre 2,6 százalékos növekedést jósol Brüsszel.

Egyértelműen lefelé módosította európai gazdaságra vonatkozó előrejelzéseit tavaly őszhöz képest az Európai Bizottság, amely csütörtökön tette közzé téli, közbülső prognózisát.

Brüsszel előrejelzése szerint idén is folytatódik, megszakítás nélkül már a hetedik éve az európai gazdaság növekedése, és egytől-egyig minden uniós tagállamban bővülés lesz. A növekedés üteme azonban egyértelműen elmarad majd az előző évekétől, elsősorban a globális gazdaságot jellemző bizonytalanságok miatt. Ha hinni lehet a prognózisnak, akkor a lanyhuló növekedés csak átmeneti lesz, 2020-tól újra magasabb fokozatra kapcsol majd az európai gazdaság, amely 2017-ben érte el a növekedési csúcsot.

A Bizottság elsősorban a legnagyobb európai gazdaságokra – a németre, az olaszra és a hollandra – vonatkozó előrejelzéseit módosította lefelé, ami kihat az egész eurózóna és az EU globális kilátásaira is. De, nem ez az egyedüli oka a lassabb növekedésnek: az új számok a világkereskedelmi feszültségeket és a feltörekvő piacok, főleg a kínai gazdaság vártnál erőteljesebb visszaesését is tükrözik. Ráadásul – miként arra Valdis Dombrovskis, az euróért felelős bizottsági alelnök rámutatott – a borúlátóbb forgatókönyvhöz annak is köze van, hogy egyes euróövezeti tagállamokban újra felbukkantak az államadósság fenntarthatóságával és a bankok állampapíroknak való kitettségével kapcsolatos aggodalmak.

Mindezek fényében a Bizottság szerint 2019-ben a tavalyi 1,9 százalékról 1,3 százalékra fog lelassulni az eurózóna gazdasága (tavaly novembrben még 1,9 százalékot tippelt Brüsszel), 2020-ban pedig 1,6 százalékos lesz az átlagos növekedés (korábban 1,7 százalékkal számoltak).

Ami az EU egészét illeti, a Bizottság 1,9 százalékról 1,5 százalékra vitte le  idei évre szóló előrejelzését, jövőre pedig 1,7 százalékos gazdasági növekedéssel számol 1,8% helyett).

Ami a kulcsországokat illeti, a 2017-ben még 2,2 százalékkal bővülő német gazdaság 2018-ban a prognózis szerint 1,5 százalékra, 2019-ben 1,1 százalékra lassul le, hogy aztán 2020-ban ismét feltornássza magát 1,7 százalékra. Azt ugyanakkor Brüsszelben is elismerik, hogy a prognózist övező kockázatok javarészt negatív irányba mozdíthatják el a valós teljesítményt.

Az olasz gazdaság 2018 második felében recesszióba süllyedt, a reál GDP a tavalyi év utolsó három hónapjában 0,2 százalékkal esett vissza. A Bizottság a lanyha belső keresletnek, különösen a beruházások pangásának tulajdonítja a gazdasági aktivitás lassulását, amit a kormány politikai megközelítésével kapcsolatos bizonytalanságra és a növekvő finanszírozási költségekre vezet vissza. Az olasz gazdaság 2018-ban 1 százalékkalbővült. 2019-re viszont már csak 0,2 százalékos, 2020-ra pdig 0,8 százalékos növekedélst jelez előre a Bizottság. Az előbbi adat nagyságrendekkel alacsonyabb annál, amit ősszel jósoltak.

A brüsszeli elemzők szerint az erőteljesen bővülő ciklikus belső keresletnek köszönhetően a magyar gazdaság sikerrel dacolt a nemzetközi gazdaság belassulásával 2018-ban. A növekedés mértékét a 2017-s 4,1 százalékról 4,8 százalékra becsüli most 2018-ban a Bizottság. A belső kereslet ciklusa már túl lehet a csúcsponton, míg az export csak mérsékelten növekszik, ezért Brüsszel 2019-re már csak 3,4, 2020-ra pedig 2,6 százalékos növekedést jósol.

Gyulladásveszély: 1,6 millió autót hívtak vissza

A BMW hasonló okból az idén nyáron már visszahívott ellenőrzésre 480 ezer kocsit.

Hűtőfolyadék-szivárgás által okozott gyulladásveszély miatt világszerte 1,6 millió autót hív vissza a szervizekbe ellenőrzésre a BMW – számolt be az Automobilwoche német hírportál.

A BMW keddi közleménye szerint a visszahívási akció a 2010 augusztusa és 2017 augusztusa között gyártott dízelautókat érinti a kipufogógáz-visszavezető rendszer hűtőfolyadékjának esetleges szivárgása miatt. A BMW hasonló okból az idén nyáron már visszahívott ellenőrzésre 480 ezer járművet Európában és Ázsiában.

További belső minőségellenőrzések során azonban a BMW mérnökei megállapították, hogy a szivárgási probléma más modelleknél is felléphet, ezért a visszahívási akciót most 1,6 millió autóra terjesztették ki – írja az MTI.

Kételkedik a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal

Tüntetés Chemnitz

Tovább tekeredik a németországi Chemnitzben történt gyilkosság kígyója.

Kételkedik a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) abban, hogy valóban hajtóvadászat zajlott külföldiek ellen Chemnitzben augusztus végén egy gyilkosság után, amellyel Németországba menedékkérőként érkezett embereket gyanúsítanak. Erről Hans-Georg Maassen, a nemzetbiztonsági szolgálat vezetője beszélt egy pénteken ismertetett nyilatkozatában, amely miatt ellenzéki pártok a távozását követelik, és a kormányzó szociáldemokraták részéről is bírálták, Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter viszont kijelentette, hogy töretlen a bizalma iránta.

A BfV elnöke a Bild című lap pénteki számában elmondta, hogy osztja a szélsőjobboldali hajtóvadászatokról szóló médiajelentésekkel kapcsolatos kételyeket.
Hozzátette, hogy “az alkotmányvédelemnek nincsenek megbízható információi arról, hogy történtek ilyen hajtóvadászatok”.
Azzal a több televízióban bemutatott és az interneten megjelent videófelvétellel kapcsolatban, amelyen tüntetők üldöznek egy külföldinek tartott férfit, elmondta: nincsenek bizonyítékok arra, hogy a felvétel eredeti.
“Óvatos értékelésem szerint jó okok szólnak amellett, hogy célzottan hamis információról van szó, amely valószínűleg azt szolgálja, hogy elterelje a nyilvánosság figyelmét a chemnitzi gyilkosságról” – mondta Hans-Georg Maasen.
A hajtóvadászatról szóló beszámolók a szászországi nagyváros központjában augusztus 26-án tartott, nem bejelentett tüntetésen történtekre vonatkoznak.
A Bild akkor a hírportálján azt írta, hogy a demonstrálók csoportja dühöngő tömeggé változott. Kiemelték, hogy “hihetetlen jelenetek játszódtak le: radikálisok külföldinek tartott emberekre vadásztak”.
A megmozdulásokat egy augusztus 26-ra virradóra történt halálos késelés váltotta ki, az áldozat egy 35 éves német férfi, a gyanúsítottak menedékkérőként érkeztek az országba, valószínűleg Irakból és Szíriából, ketten előzetes letartóztatásban vannak, a harmadikat körözik.
A nem bejelentett tüntetésen történtek jellemzésére Angela Merkel kancellár és szóvivője, Steffen Seibert is használta a hajtóvadászat kifejezést.
Steffen Seibert pénteki berlini tájékoztatóján kitérő választ adott arra a többször feltett kérdésre, hogy Angela Merkel szerint le kell-e mondania a szavait megkérdőjelező nemzetbiztonsági vezetőnek. Csupán annyit mondott, hogy Hans-Georg Maasennek “fontos és felelősségteljes feladata van”.
Ugyancsak kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a BfV elnöke nem egyeztetett az ügyben a kancellárral. Hangsúlyozta, hogy nem kíván hozzáfűzni semmit ahhoz, amit a Chemnitzben történtekről ő vagy a kancellár korábban mondott.
A Bild szerint az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) soraiban már a BfV elnökének nyilatkozata előtt elégedetlenséget váltott ki a chemnitzi eset kormányzati kezelése. A CDU/CSU közös szövetségi parlamenti (Bundestag-) frakciójának csütörtöki vezetőségi ülésén Arnold Vaatz szászországi CDU-s politikus, a képviselőcsoport egyik helyettes vezetője személyesen Steffen Seibertet is élesen bírálta, kiemelve: elfogadhatatlan, hogy a kormányszóvivő a tények ismerete nélkül olyan erős kifejezést használ, mint a hajtóvadászat.
Angela Merkel a védelmébe vette szóvivőjét, hangsúlyozta, hogy a politikában gyorsan kell reagálni, és a chemnitzi ügyben is fel kellett lépni, mert a CDU/CSU-tól jobbra álló ellenzéki párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) elkezdte hergelni a közvéleményt.
A CDU/CSU-val kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) részéről pénteken Hans-Georg Maassent és Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter bírálták. Így például Ralf Stegner, a párt egyik alelnöke kijelentette, hogy a BfV elnökének az alkotmányt, és nem “a demokrácia szélsőjobboldali ellenségeit” kellene védenie, a belügyminiszternek pedig menesztenie kell Hans-Georg Maassent.
A nemzetbiztonsági szolgálat vezetőjének távozását sürgetik az ellenzéki Zöldek és az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) részéről is, Horst Seehofer viszont kijelentette, hogy töretlen a bizalma iránta.
Előzőleg, még szerdán Michael Kretschmer tartományi miniszterelnök a drezdai tartományi gyűlésben elmondott beszédében kiemelte: “nem volt csőcselék és hajtóvadászat vagy pogrom” Chemnitzben, és a történteket csak akkor lehet feldolgozni, ha az általánosítás helyett a tárgyilagosság nyer teret.
Így tudomásul kell venni, hogy nem a többséget képviselik mindazok, akik erőszakoskodtak, gyűlölködtek, vagy éppen náci üdvözlésre lendítették karjukat a gyilkosság miatt tartott demonstrációkon. Ezek a tüntetők szélsőjobboldaliak voltak, a szélsőjobb pedig a német “társadalmat fenyegető legnagyobb veszély” – mondta a szászországi miniszterelnök.

MTI

Így parkolj villamos sínekre

Frankfurtban történt, hogy egy autós olyan bénán parkolt, hogy a villamosok nem tudtak miatta közlekedni. Az ottani közlekedési társaság nem volt rest és a járatok kimaradásának megoldására taxikat béreltek, hogy az utasai ne késsenek el.

Miután helyre állt a rend a társaság beperelte az autóst, hogy a taxiköltségeket behajtsa rajta. Sikerült. A helytelen parkolásért közel 1000 Eurós összeget kellett fizetnie.

Hirdetés

 

Egy helyi bíróság most kimondta, hogy a lépés jogszerű volt, az adott helyzetben a taxibérlés volt a legracionálisabb választás, a cég köteles volt biztosítani az alternatív utazási módot, az autós pedig felelős az általa okozott költségekért.

Csak belegondolva, ez nálunk is komoly problémákat okoz. Vajon mit szólna egy szabálytalan parkoló, ha egyszer csak csekket kapna a BKK-tól? És nem pótdíj csekket.

Hogy ezt mi honnan vettük?

Innen

Macronnak kell Németország

Emmanuel Macron francia elnök pénteken jelezte, hogy Franciaországnak szüksége van Németországra Európa megreformálásához.
A francia elnök két nappal az előtt fogadta hivatalában Angela Merkel német kancellárt, hogy a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vasárnap bonni rendkívüli kongresszusán szavaz a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével folytatott előzetes koalíciós egyeztetésen megszületett megállapodásról, és a koalíciós tárgyalások megkezdéséről.

“Én egyszerűen csak annyit szeretnék mondani, hogy a mi (francia) ambíciónk önmagában nem valósulhat meg, annak szüksége van a német ambícióval történő egyesülésre”

-fogalmazott a francia elnök Angela Merkellel tartott közös sajtótájékoztatóján a párizsi Elysée-palotában.

Aggodalom a NATO részéről az orosz tengeralattjárók fokozott aktivitása miatt

A FAS összeállítása szerint egy repülőgép-hordozó hajó több mint 6 milliárd dollárba kerül, egy tengeralattjáró viszont csupán 250 millió dollárba, mégis sakkban tud tartani egy repülőgép-hordozót. Ezért Vlagyimir Putyin orosz elnök hazája tengeralattjáró flottájának fejlesztésére összpontosított, amikor az orosz haderő gyengeségeire rávilágító 2008-as orosz-grúz háború után elhatározta, hogy megerősíti az ország haderejét.
Ennek a törekvésnek az egyik eredménye a Krasznojarszk nevű tengeralattjáró, amely az idén májustól augusztusig a Földközi-tengeren tevékenykedett és nukleáris töltet célba juttatására is alkalmas rakétarendszerével több csapást mért az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szíriai állásaira.
A NATO minden lehetséges eszközzel – hajókkal, repülőgépekkel, helikopterekkel – igyekezett figyelemmel követni a Krasznojarszk műveleteit. Az észak-atlanti szövetség egységei és az orosz tengeralattjáró

“macska-egér játékot játszottak, mint a hidegháború idején”

– írta a német lap.
Azt ugyan nem tudni, hogy a NATO milyen sikerrel követte a Krasznojarszk mozgását, mindenesetre a szövetségnél egyesek a “fekete lyuk” néven emlegetik a radarjeleket elnyelő burkolattal ellátott, új fejlesztésű tengeralattjárót, amelynek helyzetét azért is nehéz meghatározni, mert elektromos motorral is rendelkezik és nagyteljesítményű akkumulátorai révén akár 2-3 napig tud folyamatosan igen csendesen közlekedni.

A 2200 kilométer hatótávolságú fegyverrendszerrel szerelt tengeralattjárók megjelenése azt jelenti, hogy

“az oroszok csapást tudnak mérni a szövetség valamennyi hajójára, és konfliktus esetén kikötőink és repülőtereink veszélyeztetettsége is nagyobb”

– mondta a FAS-nak egy név nélkül nyilatkozó magas rangú NATO-katona.
A FAS hozzátette, hogy Oroszország és Szíria az év elején 49 évre szóló szerződést kötött a Földközi-tenger szíriai partján fekvő Tartuszban kiépített haditengerészeti bázis használatáról és Moszkva a támaszpont kapacitásának megduplázását tervezi.
A lap szerint a NATO számára csupán “bosszantó” az erősödő orosz aktivitás a Földközi-tengeren, az igazán fontos pedig az, hogy milyen fejlemények bontakoznak ki az Atlanti-óceánon a következő években.
Az új fejlesztésű orosz tengeralattjárók megjelenése aggodalommal tölti el a szövetség vezetését. Az ügyben most először Jens Stoltenberg főtitkár is megszólalt. A FAS-nak, a Financial Times című brit üzleti lapnak és a Washington Post című amerikai lapnak adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a NATO a hidegháború után csökkentette tengeri képességeit, különösen a tengeralattjárók elleni küzdelem területén, Oroszország viszont 2014 óta 13 tengeralattjáróval bővítette flottáját.
Az orosz tengeralattjárók aktivitása

“elérte a legmagasabb szintet a hidegháború óta”

– tette hozzá Jens Stoltenberg.
A FAS adatai alapján a NATO-tagállamok a kilencvenes évek elején több száz fregattal rendelkeztek, és azóta a flotta nagyjából megfeleződött, a konvencionális tengeralattjárók száma pedig 145-ről 84-re csökkent, míg az orosz haditengerészetnek 49 ilyen tengeralattjárója van, és

“szorgalmasan építenek újabbakat”. 

A lap hozzátette: a hidegháború idején az volt a szabály, hogy a NATO-nak tíz nap alatt tíz hadosztályt – 150 ezer katonát – kell átcsoportosítania az Atlanti-óceán egyik partjáról a másikra, most viszont legjobb esetben is csak kettő vagy három hadosztályt tudna áttelepíteni. Ezért most a szövetség brüsszeli központjában egy nagyobb szabású NATO-Oroszország konfliktus veszélyének kezelésére két új parancsnokság felállítását tervezik. Az egyik várhatóan az amerikai Norfolkban lesz, és a katonák és felszerelések Európába csoportosítását irányítja, a másiknak pedig az lesz a feladata, hogy elhelyezze a kontinensre érkező erősítést. Ennek a parancsnokságnak a felállítására Németország pályázik. Döntést a szövetség 2018 júniusi csúcstalálkozójáig hoznak.
Mindezzel kapcsolatban Jens Stoltenberg kiemelte, hogy a NATO-nak

“transzatlanti szövetségként képesnek kell lennie csapatok és felszerelés szállítására az óceánon keresztül, amihez biztonságos és nyitott tengeri utak kellenek”.

A FAS hozzátette, hogy nemcsak a tengeri utakat kell biztosítani az orosz tengeralattjárókkal szemben, hanem az Atlanti-óceán alatt futó távközlési kábeleket is, amelyeken keresztül a globális adatforgalom 97 százalékát továbbítják. Andrew Lennon ellentengernagy, a NATO tengeralattjáró flottájának parancsnoka a lapnak elmondta, hogy soha nem látott mértékű orosz aktivitás tapasztalható a kábelek körül.

“Oroszország egyértelműen érdeklődik a NATO-országok ezen infrastruktúrája iránt”

– mondta Andrew Lennon.
Főleg két különleges, a tengerfenék vizsgálatára fejlesztett tengeralattjáró tevékenysége feltűnő. Mindkettő hordoz úgynevezett mini tengeralattjárókat, amelyek nemcsak elvághatják a kábeleket, hanem akár ki is nyerhetik a bennük áramló adatokat. Az Egyesült Államok haditengerészete legalábbis a hatvanas évek óta rendelkezik ilyen képességgel. Andrew Lennon arról nem akart nyilatkozni, hogy az orosz haditengerészetnek is sikerült-e időközben ezt a képességet kifejlesztenie. Az viszont hangsúlyozta, hogy

“az oroszok professzionálisan tevékenykednek, eddig semmilyen veszélyes manővert nem figyeltünk meg orosz hajók vagy tengeralattjárók részéről”.

MTI