Ana Brnabic kiemelte: tizenegy megállapodás született

Az európai integráció területén nyújtott támogatásért, a Koszovó helyzetével kapcsolatos kiegyensúlyozott hozzáállásért, a gazdasági együttműködésért, valamint a magyarországi szerb kisebbség támogatásáért mondott köszönetet Ana Brnabic szerb kormányfő hétfőn Szabadkán Orbán Viktor miniszterelnöknek és a magyar kormánynak a két kormány ötödik együttes ülését követően.

Ana Brnabic kiemelte: tizenegy megállapodás született hétfőn, amelyek a politika, a gazdaság és a társadalom minden szegmensét érintik. Ez is bizonyítja, hogy ezeket a közös kormányüléseket nem azért szervezik, hogy a közvélemény azt lássa, jó az együttműködés, hanem azért, hogy kézzel fogható eredmények szülessenek, konkrét gondokra találjanak megoldást.
Kiemelte, a legutóbbi közös kormányülést követően több jelentős projekt is megvalósult, megnyitották a Bácsszentgyörgy-Rastina határátkelőt, az idén megnyílik még a Kübekháza-Rábé átkelő, jövőre pedig várhatóan kibővítik a horgosi határátkelőt is. Újságírói kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a két fél azon is dolgozik, hogy még könnyebbé tegyék a határátkelést.
A sikeres együttműködésnek köszönhetően közös erővel felújították a szabadkai zsinagógát is, amely Európa második legnagyobb zsinagógája. Hozzátette: a gazdasági együttműködés is minden korábbinál jobb, Budapest meghallgatta Belgrád azon kérését, hogy a magyar vállalatok ne csak a Vajdaságban fektessenek be, hanem Szerbia más területein is. Ennek eredményeként a közelmúltban közös málnafeldolgozó üzem nyílt meg a dél-szerbiai Ariljében. Ez 7,5 millió eurós beruházás, és a 2019-2020-as időszakban további négy hasonló projekt várható.

 

A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök és Ana Brnabic szerb kormányfő sajtótájékoztatót tart az ötödik magyar-szerb kormányzati csúcstalálkozón Szabadkán, a Vajdaságban 2019. április 15-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A két kormány az együttes ülést követően infrastrukturális, védelmi, vízgazdálkodási, európai integrációs, rendvédelmi, oktatási, környezetügyi, valamint sport- és ifjúságügyi együttműködésről írt alá megállapodást. Ez a tizenegy megállapodás azt mutatja, hogy a két kormány között minden területre kiterjedő együttműködés van. Ana Brnabic szerint a soha korábban nem tapasztalt jó együttműködés példa arra, milyennek kell lennie a jószomszédi viszonynak.
Az együttműködés politikai, gazdasági és kisebbségi téren a legjobb. Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját – emelte ki a szerb kormányfő, majd köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, amiért az Európai Unió belső viszályai közben is kiálltak mindig Szerbia integrációja mellett. Köszönetet mondott azért is, mert Magyarország kiegyensúlyozott hozzáállást mutat Koszovóval szemben. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, és ezt az egyoldalúan kikiáltott önállóságot Magyarország is elismerte, de például tartózkodott, amikor Koszovó felvételéről kellett szavazni az Interpol nemzetközi rendőri szervezetben, illetve fenntartásának adott hangot a koszovói hadsereg felállításával kapcsolatban.
Ana Brnabic rámutatott arra, hogy a gazdasági kapcsolatok is egyre jobbak, 2018-ban például 1,71 milliárd eurót tett ki a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom, ez pedig 15 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Az idei esztendő első két hónapjában is jók a gazdasági mutatók, így várhatóan tovább növekszik a kétoldalú áruforgalom. Magyarország ma Szerbia harmadik legnagyobb európai gazdasági partnere Németország és Olaszország után.
Két nagy projektben is közösen vesz részt a két ország – emlékeztetett a szerb kormányfő -, az egyik a Budapest-Belgrád-vasútvonal kiépítése, a másik pedig a Török Áramlat gázvezeték kiépítése.
A nemzeti kisebbségek jogainak védelme szempontjából is nagyon jó az együttműködés a szerb miniszterelnök szerint, aki köszönetet mondott Orbán Viktornak azért, hogy a magyarországi szerb kisebbség nemzeti kultúrájának megőrzését támogatja. Hozzátette, hogy a szerb kormány kapcsolata is nagyon jó a szerbiai magyar kisebbséggel, és ez is egy olyan terület, amelyen megmutatkozik, milyennek kell lennie egy jószomszédi kapcsolatnak.
A jövőben egy átfogó, mindenre kiterjedő stratégiai együttműködésre lenne szükség – szögezte le.
A migrációról szólva Ana Brnabic rámutatott, hogy ennek megoldása elsősorban az Európai Unió, és csak másodsorban Szerbia feladata. A nyugat-balkáni ország a 2015-ös nagy migránsválság idején furcsa helyzetbe került, hiszen az illegális bevándorlók európai uniós országból érkeztek, és európai uniós országba akartak továbbmenni. Szerbia mindent megtett, hogy a migrációt minél hatékonyabban kezelje, és felügyelje, valamint regisztrálja az itt áthaladó bevándorlókat. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg körülbelül 3500 migráns tartózkodik Szerbiában. Ők nem tartják célországnak Szerbiát, nem akarnak integrálódni, hanem az Európai Unióba mennének tovább. Szerbia arra számít, hogy hamarosan létrejön egy közös európai álláspont a migránsokkal kapcsolatban, és olyan megoldás születik, amely minél kisebb terhet ró az emberekre.
Újságírói kérdésre válaszolva a szerb kormányfő kiemelte, pozitívumnak tartja, hogy a kettős állampolgárok szavazhatnak az európai parlamenti választáson. Véleménye szerint azok a szerbiai állampolgárok, akik magyar állampolgárként részt vehetnek az európai választáson, segíthetik a nyugat-balkáni ország európai integrációját, ahogyan az is hozzájárul ehhez, hogy már most is ül az Európai Palamentben egy vajdasági politikus, Deli Andor személyében, aki a Fidesz-KDNP listáján jutott az EP-be.

MTI

Nincs elég hely a szerbiai befogadóközpontokban

Szerbiában jelenleg 7-10 ezer migráns tartózkodik, közülük azonban mindössze körülbelül 4600-an vannak a befogadóközpontokban, a többiek az ország területén “bolyonganak”, mert nincs hely számukra – közölte hétfőn Belgrádban Rados Djurovic, a menedékkérők védelmével foglalkozó központ vezetője.

    Információi szerint Belgrádban ezer, az ország északi részén, a magyar határ közelében pedig 800-1000 migráns tartózkodik a szabad ég alatt. Ők nem a parkokban és az utcán akarnak aludni – fogalmazott Rados Djurovic -, de nem tudnak hova menni.
Mint mondta, eddig a Szerbiába érkezett összes migráns közül mintegy kilencezren mondták azt, hogy menedéket kérnének az országban, ugyanakkor csupán 540-en adták át az erre vonatkozó kérelmet, a többiek sorsa ismeretlen. Szerinte az, hogy az év eleje óta csak 24 ember kapott menedékjogot az országban, azt bizonyítja, hogy a rendszer rosszul és lassan működik.
A menedékkérők védelmével foglalkozó központ vezetője szerint a szerbiai befogadóközpontokban nincs már szabad hely, míg a hivatalos adatok szerint a központokban hatezer embert tudnak elszállásolni.
Djurovic magyarázata szerint a központok különböző problémákkal szembesülnek: amellett, hogy nincs elég szabad hely, vannak olyan befogadóállomások, ahol nem jut elég takaró, meleg víz vagy élelmiszer a bevándorlóknak. A rossz tisztálkodási körülmények és a takarítás hiánya miatt egyes helyeken megjelentek a tetvek és a rüh.  Véleménye szerint Szerbiának nem úgy kellene a tetvesség megjelenésére reagálnia, hogy korlátozza a migránsok mozgását, hanem növelni kellene a központok kapacitását, és javítani kell a higiéniai feltételeken.
Az utóbbi egy évben több mint egymillió illegális bevándorló érkezett Nyugat-Európába az ellenőrizetlen migránsáradattal. Márciusban azonban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akarnak menedéket kérni.

MTI

Több százan vonultak utcára Koszovóban egy ellenzéki aktivista halála miatt

Több százan vonultak utcára kedden Pristinában, hogy utolsó útjára kísérjenek egy ellenzéki aktivistát, aki a hét végén halt meg a pristinai börtönben, a gyászolók egyben a kormányt tették felelőssé a 26 éves Astrit Dehari haláláért.

    A Koha Ditore című koszovói napilap internetes oldalának beszámolója szerint az ellenzéki, nacionalista Önrendelkezés (Vetevendosje) mozgalom aktivistájának temetésén Visar Ymeri pártelnök úgy fogalmazott: a “koszovói vezetés közvetlenül felelős Astrit (Dehari) haláláért”. A pártelnök azzal indokolta a kormány felelősségét, hogy nem garantálta a kellő biztonságot a börtönben.
A koszovói rendőrség augusztus 30-án fogta el az Önrendelkezés hat aktivistáját, akiket azzal gyanúsítottak, hogy augusztus elején gránátot dobtak a pristinai parlament épületére, így tiltakoztak az ellen, hogy a parlament ratifikáljon egy Montenegróval kötött határegyezményt. Az ellenzék szerint ugyanis Koszovó a megállapodással 8000 hektárnyi földet juttat a szomszédos országnak. Az aktivistákat azóta előzetes letartóztatásba helyezték. Astrit Dehari szombaton, mindeddig tisztázatlan körülmények között halt meg cellájában.
A Vetevendosje képviselői az utóbbi egy évben többször is könnygázgránátot dobtak a parlamentben a képviselők közé, hogy akadályozzák a képviselőház munkáját. A nyáron a mozgalom tagjai, illetve szélsőséges nacionalista csoportok több támadást is végrehajtottak, így tiltakoztak a koszovói szerb önkormányzatok közösségének megalakítása, valamint a koszovói-montenegrói  határegyezmény ellen.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, ám ezt Belgrád a mai napig nem hajlandó elismerni. Jóllehet a világ több mint száz országa tartja független államnak Koszovót, Szerbia mellett Kína és Oroszország, valamint öt európai uniós állam – Szlovákia, Spanyolország, Románia, Görögország és Ciprus – sem ismeri el önálló államnak. Ez pedig megnehezíti az ország euroatlanti integrációját.

MTI

Elfogtak Boszniában egy férfit a Vucic háza közelében talált fegyverekkel kapcsolatban

vukicElfogtak a boszniai Banja Lukában egy férfit, akinek köze lehet azokhoz a fegyverekhez, amelyeket Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök családjának háza közelében találtak október végén – közölte a Klix.ba boszniai hírportál hétfőn.

    A boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériuma megerősítette, hogy a rendőrség a hét végén elfogott egy férfit, akit a szerb rendőrség illegális fegyver- és robbanószer-előállítással és -kereskedelemmel gyanúsít. A gyanúsítottat átadták a boszniai bíróságnak, amely elrendeli kiadatását. Az információk szerint a férfinak köze lehet azokhoz a fegyverekhez, amelyeket október 29-én találtak Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök szüleinek Belgrád közelében fekvő házától nem messze.
A talált arzenálban egy rakétagránát-vető, négy kézigránát és precíziós (mesterlövész) puska lőszere is volt, a vizsgálatokból pedig kiderült, hogy a gránátvető a horvát harctérről, két kézigránát pedig a boszniai frontról származik. A fegyvereket olyan helyen rejtették el, ahol a miniszterelnököt szállító konvojnak minden alkalommal lassítania kell az útviszonyok miatt.
Aleksandar Vucic hétfő este a szerbiai közszolgálati televízió interjúműsorában ismerteti a nyomozás eddigi menetét és a feltárt információkat.

MTI