A török-orosz csúcson megállapodás született

Ki kell vonulnia a török határ melletti 30 kilométeres sávból – beleértve Tel Rifaatot és Manbídzs városát is – a Népvédelmi Egységek (YPG) elnevezésű kurd milíciának – ebben állapodott meg kedden Szocsiban Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdoğan török elnök az MTI beszámolója szerint.

Törökország újabb 150 órával meghosszabbítja a tűzszünetet a kurdok evakuálásához. A török katonai műveletek övezetén kívül Északkelet-Szíriába szerda déltől bevonulnak az orosz katonai rendőrség és a szíriai hadsereg egységei. Szíriában a határtól 10 kilométerre orosz és török egységek közösen fognak járőrözni.

A török hadsereg október 9 után kezdte el megszállni Szíria észak-keleti, kurd milíciák által ellenőrzött területét, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kivonja az utolsó amerikai csapatokat a térségből.

Törökország szárazföldön is támad

A török védelmi minisztérium szerda este bejelentette, hogy a hadsereg megindította a szárazföldi műveleteket is Északkelet-Szíriában a Béke Forrása nevű hadművelet keretében.

Az NTV török hírtelevízió katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a török csapatok négy oszlopban a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél lépték át a határt. Az offenzíva tehát azon a két ponton folytatódik, amelyre délután óta már a tüzérség és a légierő is csapásokat mért. Rász-el-Ain és Tell-Abjad mintegy 120 kilométerre van egymástól.
Süleyman Soylu török belügyminiszter a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjújában nem árulta el, hány török katona vesz részt a szárazföldi műveletekben.
Az invázió a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorista szervezet dzsihadistái ellen irányul. Ankara a kurd milíciát támogató Washingtonnal szemben a törökországi kurd szakadárokkal, a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek, és nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti az YPG-t.
Az Anadolu török állami hírügynökség korábban azt jelentette, hogy a délkelet-törökországi Ceylanpinar határtelepülésen két, Nusaybinban pedig hat aknagránát csapódott be Szíria felől, de a jelenlegi információk szerint egyik incidensnek sem volt sebesültje. Egy későbbi Anadolu-jelentésből az derült ki, hogy török F-16-os vadászbombázók a határtól 30 kilométerre is csapást mértek egyes szíriai célpontokra. Bombázták Áin Ísza körzetben a Rami légitámaszpontot, annak lőszerraktárát, továbbá az Aluk, Musztel, Eszadije, Fender és Husán falvaknál található ellenséges hadállásokat, de támadást hajtottak végre a Rász-el-Ain, Derik és Kámislíje körzetekben is.

 

A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab fegyveres ernyőszervezet, amelynek az YPG adja a fő erejét, már a török védelmi minisztérium bejelentése előtt azt közölte, hogy összecsaptak a török hadsereg alakulataival a szíriai határon. “Összecsapások folynak szinte a határ teljes hosszában” – mondták. Állítják, hogy a török tüzérség csapást mért Kobani településre is. A kurd fegyveres koalíció szerint a török légicsapásokban eddig három fegyveresük és öt civil vesztette életét, valamint tucatnyian megsebesültek.
A szíriai polgárháború eseményeiről 2011 óta kiterjedt aktivistahálózata révén rendszeresen beszámoló Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet ugyanakkor úgy tudja, hogy legalább tizenöt ember vesztette életét, nyolc civil, köztük két gyerek és hét milicista. Az OSDH emellett több mint negyven sebesültről is tud, akik közül tizenhárman civilek.
Soylu a szerda esti interjújában azt mondta, hogy a civil áldozatokról szóló hírek az PKK “lejárató kampánya”.
Az al-Majadín szíriai állami televízió szerint a török tüzérség Kamislit is lövi, amely az egyik legsűrűbben lakott város a térségben.
Mindeközben a Habertürk tekintélyes török hírportál szerda este arról számolt be, hogy az YPG az Eufrátesz folyó nyugati partján, a török ellenőrzés alatt álló Dzserablúsz körzetben rátámadt egy menekülttáborra és településekre, aminek során egy civil életét vesztette, további hét pedig megsebesült. Dzserablúszt a török hadsereg 2016 augusztusában vonta fennhatósága alá, az Iszlám Állam ellen irányuló Eufráteszi Pajzs hadművelet első lépéseként.
Törökország ugyanis az utóbbi években Szíriában már két hadműveletet is végrehajtott. A mostani, harmadik offenzívához a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres szövetség is csatlakozott, amely múlt héten jött létre két törökbarát milícia egyesülésével.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a közelmúltban többször jelezte: Törökország elégedetlen azzal, ahogy az Egyesült Államokkal az SDF területein közösen tervezett biztonsági övezet kialakítása halad, és ezért rövid időn belül saját hadműveletet indít a térségben. Az amerikai erők hétfőn megkezdték a kivonulást a térségből, megnyitva az utat a török offenzíva előtt. Az SDF szerint az Egyesült Államok ezzel “hátba szúrta” szövetségeseit. Donald Trump amerikai elnök később leszögezte, hogy Washington nem hagyja sorsukra a kurdokat, és azzal fenyegette meg Törökországot, hogy elpusztítja gazdaságát.

Putyin a nemzetközi és a haditechnikai együttműködésről tárgyal Erdogannal

Forrás

A nemzetközi és a haditechnikai együttműködést nevezte meg a küszöbönálló kétoldalú megbeszélés tárgyaként Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor hétfőn a Kremlben fogadta török hivatali partnerét, Recep Tayyip Erdogant.

Putyin elmondta, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom az elmúlt évben 15 százalékkal nőtt, és elérte a 25 milliárd dollárt. Hangsúlyozta az orosz-török energetikai projektek, az akkuyui nukleáris erőmű és a Török Áramlat fölgázvezeték építésének fontosságát.
A megbeszéléseken mindkét oldalról részt vesz a védelmi, valamint több gazdasági tárca vezetője.
Erdogan a Moszkvába való elindulása előtt Isztambulban a török sajtónak kijelentette, hogy kész újabb hadműveletet indítani Szíriában, valamint arra, hogy Putyinnal ezt a témát megvitassa. Szavai szerint az offenzívához minden készen áll már a török-szíriai határon.
Élesen elítélte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, aki a keddi izraeli választásokon elérendő győzelme esetére kilátásba helyezte Ciszjordánia Izraelhez csatolását. Hangsúlyozta, hogy a Jordán folyó nyugati partja a palesztinokat illeti meg, és hogy a területről csakis a nemzetközi joggal és az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival összhangban szabad dönteni.

Törökország újabb katonai műveleteket indít Szíriában

Vasárnap több ezer támogatója előtt beszélve Erdogan kijelentette: a török hadműveletek addig folytatódnak Szíriában, amíg „egyetlen terrorista sem marad”.

Két eddigi szíriai offenzívája után Törökország újabb hadműveleteket fog indítani déli határai mentén – mondta vasárnap Recep Tayyip Erdogan török elnök egy isztambuli kampánygyűlésen, ahol politikai programját ismertette a jövő hónapban esedékes előrehozott választások előtt. Több ezer támogatója előtt beszélve Erdogan leszögezte: a török műveletek addig folytatódnak, amíg „egyetlen terrorista sem marad”. „Nem hagyunk fel a terrorista szervezetek visszaszorításával” – mondta. Sejtetve győzelmét a júniusra kiírt, előrehozott elnök- és parlamenti választásokon, kijelentette: „a következő időszakban” Törökország további hadműveletek indít majd az Eufráteszi Pajzs és az Olajág fedőnevű, Szíriában folytatott két offenzíván felül.

Az Eufráteszi Pajzs volt a neve annak a hadműveletnek, amelyet a török hadsereg 2016 augusztusában indított az Iszlám Állam dzsihadista szervezet által elfoglalt észak-szíriai területek, illetve az észak-szíriai kurdok ellen, akiknek fegyveres milíciáját, a Népvédelmi Egységeket (YPG) Ankara ugyanúgy terrorszervezetnek tekinti. A török erők hivatalosan mintegy 2000 négyzetkilométeres szakaszt tisztítottak meg a török-szíriai határ mentén. Az Olajág nevű hadműveletet Törökország idén január 20-án indította el a szíriai Afrín térségében az YPG ellen. A török vezetés célja, hogy a kurdok visszaszorításával úgynevezett biztonságos zónát alakítson ki a török-szíriai határvidéken, mintegy 30 kilométeres mélységben.

Erdogan az Olajág hadművelettel kapcsolatban azt mondta: „Műveleteinkkel összezúztuk a déli határunkon kialakuló terrorista folyosót. Katonáink, akik hőstetteket hajtottak végre Afrínban, készen állnak az új küldetésre.”

A szíriai beavatkozást azonban Ankara NATO-szövetségese, az Egyesült Államok nem nézte jó szemmel, egyebek közt azért, mert az IÁ elleni harcban az YPG bizonyult a legütőképesebb amerikai támogatású haderőnek. Egy másik vitás kérdés Washington és Ankara között az Afríntól keletebbre található Manbídzs helyzete, ahol a kurd erők mellett amerikai katonák is állomásoznak. A török vezetés azonban korábban többször is kilátásba helyezett az afríni után egy manbídzsi offenzívát is, és arra kérte Washingtont, hogy vonja ki onnan a kurd erőket az Eufrátesz keleti partjára.

MTI

Erdogan betiltotta a Wikipédiát

Törökország szombat reggel arra ébredt, hogy nem elérhető a Wikipédia. Nem ez az első eset az internetes cenzúrára.

Nem elérhető mától a világ legnépszerűbb weboldala, a Wikipédia Törökországban – adta hírül a bbc.com. A Törökország Információs és Kommunikációs Hivatal nem adott világos magyarázatot a lépésre. A török média felidézi, hogy mára a mindennapok részévé vált, hogy egyes – különösen a kormányt kritizáló – oldalak nem érhetők el.
A YouTube, illetve a közösségi oldalok, mint a Twitter, a Facebook is hasonló módon szenved az állami cenzúrától. A Twitter esetében a tartalom eltávolítására irányuló kéréseknek több mint a fele Törökországból érkezik.

Forrás: hvg.hu

Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) – Törökország egyoldalúan megszegte a migrációs egyezséget

Törökország egyoldalúan megszegte az unióval tavaly márciusban kötött migrációs egyezséget – jelentette ki az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnökhelyettese, Norbert Hofer csütörtökön, azt követően, hogy Ankara szerdán részben felfüggesztette az Európai Unió és Törökország közötti menekültügyi megállapodást, és így jelenleg nem vesz vissza az országba illegálisan lépő menedékkérőket Görögországból.

Hofer, aki az osztrák parlament alelnöke is, közleményében leszögezte, hogy az “állandó fenyegetések és provokációk” után ez az “Erdogan-rezsim” első olyan konkrét lépése, amely uniós következményeket kíván. Hofer azonnal leállítaná az Ankarának folyósítandó támogatásokat és Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait is.
Az FPÖ alelnöke azt is javasolta, hogy az uniónak “végre önállóan”, az érintett tagállamok támogatásával kellene megvédenie a schengeni határt. Úgy vélte, hogy az EU-nak nem szabadna hagynia, hogy Törökország tovább zsarolja.
Alev Korun, az osztrák Zöldek pártjának emberi jogi képviselője szerint a fejlemények azt bizonyítják, hogy a hasonló megállapodások nem vezetnek eredményre. Emlékeztetett: a párt még 2016-ban arra figyelmeztetett, hogy az ilyen egyezményekkel a védelmet keresőket a “hatalompolitika játékszerévé” tehetik. Korun szerint Erdogan mostani fenyegetése jó alkalom lenne, hogy az unió tartós megoldást találjon a menedékkérők helyzetére.
A Team Stronach párt frakcióvezetője, Robert Lugar szerint amennyiben Erdogan egyoldalúan felmondja a megállapodást, úgy “végre” meg kell valósítani az észak-afrikai menekültközpontok felépítését.

MTI

Ameddig a török kormány fenyegetőzik, nem tárgyalunk Ankarával

Ameddig a török kormány fenyegetőzik, nem tárgyalunk Ankarával – jelentette ki Mark Rutte holland miniszterelnök Rotterdamban tartott sajtótájékoztatóján hétfőn. Rutte elmondta, ahogy Törökország büszke ország, Hollandia is az, ezért fenyegetések nyomása alatt nem fog tárgyalóasztalhoz ülni. Úgy vélekedett ugyanakkor, hogy Törökország nem kíván beavatkozni a holland választásokba.

A Hollandiában élő törökök holland és nem török állampolgárok – tette hozzá. Ömer Celik európai uniós ügyekért felelős török miniszter hétfőn kijelentette, biztos, hogy lesznek Hollandiát érintő török szankciók. Beszédében a miniszterelnök reális veszélynek nevezte Geert Wilders, a bevándorlásellenes holland Szabadságpárt (PVV) vezetőjének választási győzelmét. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az iszlámellenes nézeteiről ismert párt szerdai győzelme esetén Hollandia káoszba fulladhat. Mark Rutte Rutte azt kérte a szavazóktól, voksaikkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy Hollandia legyen az első ország Európában, amely véget vet a “rossz populizmus trendjének”. Hollandiában szerdán parlamenti választásokat tartanak. A kampány egyik központi témája a holland identitás kérdése, valamint az állam viszonyulása a bevándorlókhoz és az iszlámhoz. Mark Rutte kormányfő pártjának legfőbb riválisa a PVV.

Hollandia és Törökország között a napokban diplomáciai vitát okozott, hogy a holland hatóságok nem engedték meg két török miniszternek, hogy Rotterdamban részt vegyen az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazással kapcsolatos kampányrendezvényen.

MTI